A török idők óta Pest és Buda centralizmusa jelentette az egyik szimbólumát a nemzeti összetartozásnak, amit a 12 pont két pontjának hagyománya – felelős minisztériumot Buda-Pesten és évenkénti országgyűlés Pesten – évszázadokkal később csak tovább tudott erősíteni. Na, ezt nem tudják azok megérteni, akik nem tartják rossz ötletnek a minisztériumok elköltöztetését.

Nem arról van tehát szó, hogy X. minisztérium ugyanolyan elérhető lesz-e Y. vidéki városban is, mint Budapesten, hanem a centralizmus felrúgásával a 12 pont újabb pontját teszik semmissé.

Persze az Országgyűlés még létezik, ott áll a helyén, Pesten, nem is voltmásról szó, de az egyes minisztériumok költöztetésének meglebegtetése a másik ’48-as hagyomány létét is „félkarú” eszménnyé teszi.

Ami pedig a francia és német példák emlegetését illeti, a Népszabadságnak nyilatkozó Rechnitzer János részéről (A pestieknek arculcsapás, de van benne ráció, június 7.), a franciáról ő maga is elismerte, hogy erőltetett. Bár ő a működési zavarokat a hivatalnokokra fogja, miközben a rendszereknek hagyományaik, struktúráik, törvényszerűségeik vannak, amelyeknek nem érdemes ellenállni, csak megbarátkozni velük.

Tehát nem minden az emberen múlik, legalább annyi múlik az (al)rendszerek hagyományain, struktúráin, törvényszerűségein is.

De törvényszerűség az is, hogyha valaki pl. X. városban lakik és Y. városba akarják helyezni a hivatalát, annak ellenáll. Bár itt nemcsak a minisztérium testesíti meg a rendszer fogalmát, hanem X. város és Y. város is, mert a helységeknek is más-más hagyományaik, struktúráik és törvényszerűségeik vannak, amelyekkel nem biztos, hogy mindig mindenben azonosulni tud valaki, mert az se mindegy, hogy a békés-békétlen egymás mellett élésnek melyik városban erősebb a taszító vagy éppen vonzó jellege az illető számára.

Németország emlegetése ugyancsak fals példa, mert Németország egészen más szerveződés. Annak egyfelől nem megyéi vannak, hanem szövetségi tartományai, ami nem mindegy, mert a megye és a szövetségi tartomány fogalma egészen más dologból eredeztethető.

Ott szigorúan ragaszkodnak a tartományi elkülönüléshez, tehát múlt és jelen egybeforr a jövővel közigazgatási értelemben is, itt viszont a megyék igazi határainak kijelölését már a trianoni béke is szétfeszítette annak idején, mint Németországban a tartományi határokat, így eleve fals megyerendszer jött létre 1920 után, ráadásul itt a pártok még a megyék létjogosultságát is alább adták a régiók javára.

Ezenfelül ott Németország kettéválasztása olyan közigazgatási átrendezéssel járt (hiszen Bonn lett az NSZK fővárosa), hogy egyesítés ide vagy oda, ennek jelentőségét 1989 után sem lehetett szőnyeg alá söpörni. Itt viszont nem beszélhettünk egy szétválasztott és újraegyesített kommunista Alföldről Debrecen székhellyel és egy kapitalista Dunántúlról Győr székhellyel, mert a két terület mindvégig egy maradt.

A szerző bölcsész.