Tisztelt uram!

Ön bizonyára nem tudja, ezért ezúton hívom fel figyelmét a következőkre: itt féktelen lopások és adócsalások történnek. Nagyon sok ember hirtelen nagyon gazdaggá vált.

Miniszterelnök úr környezetébe is beépültek olyanok, sokan, akik Ön előtt elrejtve a valóságot, visszaélnek helyzetükkel, milliárdokat vágnak zsebre, miközben tévútra vezetik Miniszterelnök urat. A Nemzeti Együttműködés Rendszere felhatalmazza szeretett hazánk polgárait arra, hogy jelentsük Önnek, ha bárhol, bármilyen erkölcstelenséget, pláne törvénytelenséget tapasztalunk. Ezt teszem most, tisztelt Miniszterelnök úr.

Itt van mindjárt Paks ügye. Én erősen figyeltem a filmtudósítást, meg a szövegeseket is, így észrevettem, hogy az Ön egyik minisztere írt alá valakivel valamit. Ön ezalatt Putyin elvtárssal beszélgetett. Ön tehát nem írt alá semmit. Miért engedte Miniszterelnök úr, hogy ez megtörténhessen? Lehet, hogy becsapták Önt?

Lehet, hogy Ön előtt eltitkolták azt a közismert tényt, hogy a miniszterelnök a közjogi méltóságok rangsorában csupán a harmadik az Államelnök és a parlament (Országgyűlés) elnöke után, alárendelt miniszterei pedig azután tényleg „csúf nímandok” – közjogi szempontból megközelítve a kérdést.

A Miniszterelnök úr köré tömörült úgynevezett tanácsadók, vélhetően szándékosan, megvezették Önt a Mazsihisz és egyéb zsidó szervezetek állásfoglalása ügyében is, már ami a tervezett Emlékmű dolgát illeti. Ők ugyanis kimondhatatlanul boldogok attól, hogy a kormány illetékesei átírják a történelmet. Őket a Horthy-rendszer idején senki nem üldözte, a zsidótörvények pedig szimplán idegenrendészeti intézkedések voltak, ahogy azt Szakály elvtárs – igaz, más összefüggésben – meghatározta. Ők pedig saját magukat lőtték a Dunába, sőt munkaszolgálatra is csupán egészségügyi okokból mentek, pillanatnyi zavarukban megfeledkezve az időjárási viszonyokról, egy szál kabátban, sőt nyári öltözékben.

Nem akarom rabolni Miniszterelnök úr oly drága idejét, ezért lassan zárom soraimat. Az Ön által vezetett kormány nagy valószínűséggel folytathatja dicséretes munkáját április 6. után is. De akkor, amikor majd összeomlik az ország – egyebek mellett az Ön által igen kedvelt Matolcsy elvtárs tevékenysége miatt is –, kérem, bátran álljon a süllyedő hajó parancsnoki hídján, és az utolsó utáni pillanatig szorítsa áldott kezével a kormánykereket!

Üdvözlettel,

dr. Pohárnok Dániel (egy hazafi)

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.