Mesterházy Attila még az Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkárként, a jelenlegi miniszterelnök pedig mind a múltban, mind a jelenben az infrastruktúra-fejlesztés legelhivatottabb támogatói közé sorolható. Azonban mióta egy közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a magyar társadalom rendkívül megosztott a stadionépítésekkel kapcsolatban, a Magyar Szocialista Párt és más ellenzéki erők is infrastruktúra-fejlesztés elleni kampányba kezdtek. Miután sem hittérítő, sem kutató orvos nem vagyok, nem kívánom sem a demagógia, sem a gerinctelenség fegyverétől megfosztani azokat, akik már a tegnapi álláspontjukra sem emlékeznek. Érdemes lenne viszont megvizsgálni, hogy a magyar társadalomnak, a magyar nemzetnek, a magyar sportéletnek szüksége van-e azokra az infrastrukturális fejlesztésekre, amelyeket a jelenlegi kormány kezdeményezett. Vagy inkább, ahogy az egyik ellenzéki politikus rendkívül okosan kijelentette, a stadionok helyett adjunk „ingyen gyógyszert a gyerkőcöknek”. Merthogy szerinte ez az alternatíva. Különben is, ez a gyógyszer a gyerekeknek program rendkívül népszerű, mert ebben a Jobbik is az MSZP mellé állt. Ők nem a stadionok, hanem az új holokauszt-emlékmű helyett költenének a gyerekek egészségügyi gondozásra. Tehát úgy látszik, az infra struktúra fejlesztése nem mindenki számára jelent prioritást.

Miután a most megindult választási kampány hajrájában minden bizonnyal előkerül a „fölösleges”, „pazarló”, „irracionális” stadion- és infrastruktúra-fejlesztések kérdése, nem ártana legalább a hitelesség és tényszerűség eszméjét megőrizni e téma megvitatása közben. A külvilág által szolgáltatott példák természetesen nem meghatározók, de legalább érdemes megemlíteni őket, mielőtt levonjuk a végleges konzekvenciákat. Hiszen a világ stadionépítési lázban ég. Csak Németországban 29 új stadiont építettek, és sokkal többet terveznek. Detroitban, Los Angelesben és Washington DC-ben is óriási stadionokat építenek. Önkormányzatok, államok százmilliókkal támogatják a privátszektor stadionépítési törekvéseit, és a világ sok más országában is kormányzati szervek komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy új stadionok épüljenek. De miért is kellenek az országnak stadionok?

Tanulmányok, különösen Nagy-Britanniában készült elemzések sokéves tapasztalat alapján világosan kimutatták, hogy az új stadion környékén a ház- és más ingatlanárak komoly növekedést mutatnak. De nemcsak az ingatlanok árai, hanem az élet minősége is pozitív irányba mozdul el ezeken a környékeken. A létesítményben, mellette és a környékén létrejövő új üzletek, szolgáltatók is jelentősen hozzájárulnak az ingatlanárak és az életminőség növekedéséhez. Az új létesítmény pozitív aspektusba helyezi a közösséget, és nyilvánvaló lendületet ad az egész környék fejlődésének.

Ezek bizonyított tények, nem óhajok.

Természetesen az a csapat, amelynek a stadiont építették, szintén letéteményese a fejlődésnek. A kulturált környezet, az új stadion, a modern létesítmények, jobb ellátás és szolgáltatás, mind olyan tényező, amely 30–50 százalék között megnövelheti a nézők számát. Az új létesítményekkel járó korszerű biztonsági berendezések pedig biztosítják a mérkőzés élvezetének zavartalanságát, és elriasztják a nemkívánatos elemeket. Ez azért különösen fontos, mert a nagyobb nézőszám egyik kulcsa a családok kicsábítása a stadionokba. A programok szervezését általában a nők irányítják, és ők bizony nem hajlandók gyermekeiket veszélyes, bizonytalan helyekre irányítani. Ez is kulcsfontosságú motívum. A labdarúgócsapatok teljesítményét is befolyásolja, ha egy modern, a legjobb orvosi és regenerációs eszközökkel ellátott környezetben készülhetnek. Magyarországon, ahol mindenki szeretné a labdarúgás színvonalát emelni, ez sem elhanyagolható tény.

Az infrastruktúra-fejlesztés új munkahelyeket és új adóbevételeket is teremt az államnak. Több száz embert foglalkoztat egy-egy stadion építése. Ezek az emberek adóznak, ők is, a munkáltató is járulékot fizetnek, és az áfa is befolyik a költségvetésbe.

Amikor aztán a fejlesztés befejeződik, az új stadion, beleértve az abba beépült szolgáltatókat, az ott zajló eseményeket kiszolgáló személyzetet, új, állandó álláshelyeket teremt. Nemzetközi tapasztalat mutatja, hogy a stadionok környékén új üzletek, szolgáltatók jönnek létre, aminek hosszú távú munkahelyteremtő hatása szintén nem lebecsülendő.

Ha ma Magyarországon valaki egy nagyobb nemzetközi eseményt kívánna megrendezni, nagyon nehéz helyzetben lenne. Miután az ország nem rendelkezik megfelelő stadionokkal, a nemzetközi események elkerülik Magyarországot. Nem csak a nyugatra fekvő államok, de Lengyelország, Ukrajna és több más ország is jóval előbbre tart a nemzetközi sportesemények megrendezésében. Miért fontos szempont ez? Mert nem csak a presztízsről van szó, vagy arról, hogy mennyire jó a pezsgő sportéletnek, hogy egy országgal nemzetközileg is számolnak mint potenciális helyszínnel. Egy sporteseményből nem csak a rendezők profitálnak. Profitál a szupermarket, az étterem, a fodrász, az állatkert, a múzeumok, a szállodák, a közlekedési vállalat, az utazási irodák, az autókölcsönzők, az opera, a színházak, és legfőképpen az állam, aki mindezeket megadóztatja.

Azt se felejtsük el, hogy ezek a stadionok nemcsak labdarúgó-mérkőzések rendezésére lesznek alkalmasak, hanem koncertekre, nagygyűlésekre, más sporteseményekre, karneválokra, vásárokra, fesztiválokra, sőt lehet, hogy még egy pár ambiciózus hittérítő is itt veri majd fel a sátrát. Manapság már csak multifunkcionális stadionokat építenek, és ez Magyarországon sincs másképp. Akik panaszkodnak, hogy „túl sok stadiont építünk”, azoknak véleményem szerint fogalmuk sincs arról, hogy valójában mi is történik.

Végezetül ne felejtsük el, hogy az új stadionok, melyek nyugodtan tekinthetők a települési reurbanizáció részének is, milyen hatással lehetnek a gyerekekre, az ő mentális és fizikális állapotukra. Fiatalok, akik kulturált környezetben nőnek fel, a sportra mint a társadalom szerves részére tekintenek, ott példaképeket találnak, és lehetővé válik számukra is a sportban való részvétel, így egy sokkal egészségesebb nemzedék részévé válhatnak. Ez nem politika vagy rövid távú érdek kérdése. Szerintem az infrastruktúra-fejlesztés nem a nemzeti civakodás, hanem a nemzeti konszenzus egyik fontos eleme kell hogy legyen. Infrastruktúra-fejlesztés nélkül csak az lesz, amit az elmúlt 30 év teremtett. A nagy nihil. Azért ennél ez az ország jobbat érdemel.

* A szerző amerikai magyar ügyvéd és üzletember, a Budapest Honvéd FC tulajdonosa.

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.