A történet a talentumokról (pénzekről) szólópéldabeszéd, amely Máté és Lukács evangéliumában egyaránt szerepel. Orbán így mondta el a Millenárison: „A hosszú útra induló gazda szétosztja pénzét szolgái között. Az egyik ötöt, a másik kettőt, a harmadik egyet kapott. Aki ötöt kapott, megduplázta, aki kettőt, az is, aki egyet, az elásta (hogy megőrizze és átadja a gazdának – P. P.). A gazda a jól sáfárkodókat megjutalmazza, a restet viszont megbünteti, elveszi tőle azt az egy szem talentumot, és odaadja annak, akinek már tíz van”.

A bibliamagyarázók szerint e példabeszédben a pénz az Istentől kapott tudást jelenti, de az évértékelő szónoklatban földre száll a parabola. A miniszterelnök nem állt meg, még lélegzetet sem vett, azonmód hozzáfűzte a saját kommentárját: „Aki a legjobban használta, az kapja meg az újabb lehetőséget. Semmi hamis egalitarizmus. Kedves barátaim,mi is sáfárok vagyunk”.

Így lett az evangéliumi történetből az orbáni rendszer gazdagokat támogató, szegényeket totálisan kisemmiző társadalompolitikájának nyílt bevallása. Elképesztő cinizmus! Aki jóindulatúan azt gondolta volna, hogy a Lázár-féle „akinek nincs semmije, az annyit is ér” csak egy félresikerült mondat volt, az most megbizonyosodhatott arról, hogy ez halálosan komoly beszéd. Hogy mindenki tudja, mire számítson.

Pataki Pál

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.