Zsákmány

1944. május 31-én arról írt a Magyar Futár című lap, hogy a „zsidó tulajdonba került műkincsek lefoglalásának első napi termése” igazán fényesre sikerült: Goya-, El Greco- és Tiepolo-festmény is került a zsákmányba.

Ezért ha a kormány éppen a maga szabta haladék utolsó napjára, idén május 31-re (arra a szépnek ígérkező szombatra) tűzné ki „a német megszállás áldozatai emlékművének” felavatását, ajánljuk, az avatóbeszédekben feltétlenül térjenek ki erre a körülményre is. Ízlésükre bízzuk, milyen hangszerelésben.

Merthogy itt a sasos-angyalos bornírt giccs felavatását semmi más nem tudja megakadályozni, csak Orbán Viktor kormányának leváltása, az most már egészen biztos. A kormány adott ugyan két és fél hónap haladékot, de nehogy azt higgye bárki is, hogy a józan belátás győzedelmeskedett. Ugyan már. Egyrészt rájöttek, a hátralévő pont egy hónap alatt nem tudnák befejezni az építkezést, másrészt, mivel lemondani nem képesek a tervről, viszont most veszélyesen nagy a botrány, taktikusan inkább a választások utánra halasztják a szobrosdi leglátványosabb részét. Amivel két legyet ütnek egy csapásra. Nem elég, hogy Európa idővel más felháborodnivaló után néz, de a Mazsihiszt is kínos helyzetbe hozzák. Most akkor lemondtak az avatásról vagy sem? Joggal bojkottálják-e a zsidó szervezetek a holokauszt-emlékévet vagy sem?

Ez a lépés lényegében mindent elmond az Orbán-kormány világlátásáról: megrendíthetetlenül antidemokratikus és kirekesztő gondolkodásmódjáról és az azt alig leplező sunyi trükközésről. Szinte látja az ember, ahogy döntenek a halasztásról, aztán kacsintanak. Az idő nekünk dolgozik, most meg nálatok a labda. És úgyis az lesz, amit mi akarunk. A zsákmány a miénk.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.