Alig kezdődött meg a hivatalos kampány, szakértők máris bizniszpártokról, kamujelöltekről beszélnek. Talán nem is megalapozatlanul, mert valószínűleg csúcsok dőlhetnek meg az idén: minden eddiginél több párt jelezte, hogy az április 6-i parlamenti választáson indulni kíván, de könnyen lehet, hogy a jelöltek száma is új rekordot ér el.

Korábban átlagosan negyven-ötven politikai szervezet kérte a nyilvántartásba vételét, az idén viszont hetvennél jóval többen vannak. Igaz, jelölteket eddig is kevesebben állítottak, de az bizonyos: igencsak népes mezőnyből válogathatunk. Amit az is jelez, hogy hétfőn 2600 egyéni jelölt nevében vették át az ajánlóíveket a választási irodáktól. Miután nekik csak ötszáz támogató aláírást kell szerezniük, zömében sikerrel veszik majd az akadályt. Már csak azért is, mert egy választó az aláírásával most annyi pártot támogathat, amennyit csak akar.

Sokan már tavaly ősszel figyelmeztettek: a Fidesz alkotta új választási szabályok visszaélésekre adnak alkalmat. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy a jelölteknek kilátásba helyezett egymilliós és az országos listát állító pártoknak ígért akár hatszázmilliós állami támogatás sokak fantáziáját megmozgathatja. Ezt ráadásul megfejelték azzal, hogy könnyebbé tették az indulást, illetve a listaállítást is. Nem kellett különösebb jóstehetség ahhoz, hogy előre lássuk: elszabadul a pokol.

Ez is történik. A rendszerváltozás óta tartott parlamenti választásokon a 176 körzetben legfeljebb 1900-an próbálkoztak – 2010-ben már csak 810-en –, most viszont a 106 választókerületben akár két-, két és fél ezren is versenghetnek majd a mandátumokért. Várhatóan a listák esetében is a bőség zavarával küzdhetünk, lesz akár tizenöt-húsz is. Hiszen jól jön az a legkevesebb 150 millió a párt(?)kasszába.

A Fidesz célja az első pillanattól kezdve világos volt: minél inkább meg kívánta osztani az egyébként is szétforgácsolt ellenzéket. Öt politikai szervezet ennek ellenére összeállt, vállalva azt, hogy jelentős pénztől esik el, mert így együtt – és nem külön-külön – kapja a maximum hatszázmilliós támogatást. A kormányoldal szándékai annyiban mégis megvalósulni látszanak, hogy ellenzéki oldalon meglehetősen sok – zömében nyilvánvalóan esélytelen – jelölt és szervezet indul majd. A biztos pártpreferenciával rendelkezők számára ez talán nem okoz túl nagy gondot, de a bizonytalanokat – akik akár a választás kimenetelét is befolyásolhatják – alaposan megzavarhatja. És ez a lényeg, hiszen a Fidesz másfél-két milliós elkötelezett táborának tagjai tudni fogják, mi a dolguk, akik meg kormányváltást akarnak, szavazzanak lehetőség szerint összevissza.

Kérdéses persze, bejön-e a trükk. Vagy kiderül, hogy „a választási kampány finisében az ellenfelet démonizáló, lebutított kampányszövegekre vevő vadbarmok” – amint egy fideszes politikus a honfitársainak jó részét még 2012 tavaszán minősítette – képesek felnőtt emberként józan döntést hozni.