Révész Sándor: Támogatóm, le veled!
Nekem is nagyon fáj, hogy a mai nácik a régi nácik miatt elárvult egykori esztergomi zsinagógában pöffeszkednek. De ettől még, mi több, éppen ezért, nagyon is fontos, hogy megvizsgáljuk, kinek milyen alapja van a tiltakozásra.
Tétényi Éva polgármesternek például semmilyen morális alapja nincs rá. És azoknak a pártoknak sincs, amelyek a Jobbikkal összefogva támogatták őt 2010-ben. Olyan nincs, hogy valaki elfogad egy pártot az őt támogató konzorcium tagjaként, aztán nyílt levélben sürgeti, hogy az őt támogató egyik pártot minősítsék szalonképtelennek, és ne engedjék ott gyűlésezni, ahol az őt támogató többi pártot engedik.
Az összes ellenzéki párt összes országos pártközpontjának egyetértésével fogadták be az ellenzéki összefogásba, tehát legitimálták és szalonképesítették a Jobbikot. Vele hangolták össze a parlamenti tiltakozást is a gyalázatos „lex Tétényi” ellen. Így enyészik el az antifasizmus hitele: bárkit szalonképesnek tekintek, amikor úgy jó nekem, aztán szalonképtelennek minősítem, amikor úgy jó nekem. Antall József is ezt tette, Orbán Viktor is ezt teszi. Szép pragmatista hagyomány.
Elég kevesen vagyunk, akik a Jobbikkal való esztergomi összefogás ellen tiltakoztunk, ezért volna a tiltakozásra morális alapunk most is. Lehet joguk tiltakozni a nácik szalonképesítése ellen azoknak, akik ebben bűntársak voltak, legfeljebb hitelük nem lesz hozzá. Vagy, ha lesz, a közamnéziának köszönhetik. Mint a Fidesz a magáét.
Mi is lehetne itt a tiltakozás jogi és tárgyi alapja? A művelődési ház vezetőjének a parlamentáris normák szerint úgy kellett döntenie, ahogy döntött. De hogy úgy kellett – az szörnyű. A Bajor Ágost Művelődési Ház nagyterme nem zsinagóga. Nem csupán formálisan, lényegileg sem az, nem az Örökkévalóval kommunikálnak benne, és jelen formájában természetesen nem felel meg a zsidó hitélet követelményeinek.
Aki tiszteli ezeket a követelményeket, nem zsinagógázza le azt, ami nem az. Viszont az volt, és ez fontos tény. Mementó. De ez nem jogi és nem normatív hivatkozási alap. Ha egy közintézmény vezetője politikailag semlegesen, minden önkényesség lehetőségét kizárva, normatív módon kívánja az intézményét a közélet szolgálatába állítani, akkor törvényesen bejegyzett parlamenti pártok között különbséget nem tehet. Akkor sem, ha mindenki tudja, hogy ami formailag ugyanaz, tartalmilag nem ugyanaz.
Ami ellen igazából tiltakozni kell, az az, hogy a Jobbik törvényesen bejegyzett párt, és ilyenként tarthat igényt egyenlő elbánásra és tarthat lakossági fórumot bárhol. A Jobbik az a gárda és a Kuruc.info. A Kuruc.info címlapján legfelül Vona Gábor fogad minket, rá van írva, hogy ő kell a hazának, és közvetlenül a Jobbik melletti regisztrációhoz irányítanak bennünket. A Kuruc.info a legvadabb nyilasterror tömeggyilkosait, Szálasival az élükön, nemzetünk hőseiként és vértanúiként ünnepli.
A gárdák közül a Jobbikkal szövetséges, éppúgy, mint a többi, a lehető legközvetlenebbül fenyegeti polgártársainkat. A náci párttal egybeforrt Kuruc.info pedig kifejezetten népirtásra buzdít („golyót nekik, ne jogokat”, „minden tíz halott cigányért egy zöldkártya jár” stb.). A Nemzeti Nyomozó Iroda szerint ez még csak nem is izgatás! A magyar állam pedig képtelen ezt a náci konglomerátumot jogilag azonosítani, megragadni és törvényen kívül helyezni. Ez itt a baj. Amire viszont a magyar állam képtelen, azt nem lehet egy közintézmény vezetőjétől megkövetelni.
