Az EU bekaphatja – ez a gondolat nemcsak Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár fejében fordult meg, hanem feltehetően számos európai, amerikai, ukrán, orosz és valószínűleg magyar politikus fejében is. A különbség annyi, hogy Victoria Nuland ezt ki is mondta.

Jelzésértékű, hogy az Európáért felelős amerikai diplomata úgy érzi, ezen a szinten kell kezelni az Európai Uniót. Az oroszok jól ráéreztek arra, Ukrajnával kapcsolatban tovább mélyíthetik az Egyesült Államok és az Európai Unió közti meg nem értést, ellentéteket, amikor kiszivárogtatták a felvételt. Az USA a Majdanon tüntetők elleni brutális támadás után azonnal bevezette szankcióit.

Az EU-ban ezt csak néhány tagállam szorgalmazza: a külügyminiszterek hétfői tanácsülésén informálisan megvitatják, de döntést feltehetően nem hoznak. A lassúságot, a hosszas egyeztetést, az óvatoskodást nehezen viseli az amerikai tenni akarás, cselekvőképesség. Nuland azt vitatja meg a kiszivárgott felvétel szerint, hogyan lehetne inkább az ENSZ-re bízni az ukrán rendezést, mert az EU tehetetlen.

 – Már megint nekünk kell rendet tennünk Európa háza táján – gondolhatják az amerikai diplomaták, és felvillanhatnak a délszláv háború emlékei. Egyre több a súrlódás az EU és az Egyesült Államok között, s ezt kezelni kell, mert Oroszország és Kína alig várja, hogy a két tömb közé mikor verhet újabb éket. A múlt héten derült ki, hogy az amerikai hírszerzés nemcsak Angela Merkel német kancellárt hallgatta le, hanem Gerhard Schrödert is, miután kancellárként nem volt hajlandó csatlakozni az iraki hadművelethez.

A lehallgatási botránnyal kapcsolatban szavaz ezen a héten az Európai Parlament alapjogokkal foglalkozó bizottsága arról a jelentésről, melyben az amerikai hírszerzés tevékenységét részletezik és ítélik el a képviselők. Ebben a jelentéstervezetben is felmerül, hogy Európának fel kellene függesztenie azt az egyezményt, melynek keretében az Egyesült Államok európai állampolgárok adataihoz férhet hozzá. Bár úgy tűnik, az új európai adatszabályozást – a többi között az amerikai óriáscégek lobbijának közreműködésével – sikerült a fiók aljára süllyeszteni, de a kérdést körüllengő feszültség megmaradt.

Az Európai Bizottságot ráadásul gyakran éri az a kritika, hogy mindent alárendel az amerikaiakkal folytatott szabad kereskedelmi tárgyalás sikerének. Barack Obama amerikai elnök márciusban Brüsszelbe látogat – épp ideje. Az EU valóban rosszul mérte fel, milyen geopolitikai súlya van Ukrajna „elcsábításának”, és mekkora ellenakciót vált ki ezzel Oroszországból. S korrigálni sem tud túl gyorsan: ellentétben Washingtonnal, ahol egy hang számít, Brüsszelben huszonnyolcnak kell közös nevezőre jutnia a hogyan továbbról.

Egyelőre nem látszik, mit talál ki az EU: a hét elején felröppent hír, mely szerint több pénzt is ajánl Kijevnek, nem tűnik reálisnak. Azonban az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak látványos lépésekkel újra kell építenie a bizalmat, mert ha a háttérben szoros is az együttműködés, kívülről egyre kevésbé tűnik harmonikusnak.