Hej de messze rezsiország,
ott terem rezsikenyér,
rezsiablak rezsirácsán
rezsinótát ráz a szél.

Rezsitéren, rezsiréten
rezsihősök küzdenek,
rezsiszanatóriumban
sírnak rezsibetegek.

A rezsiháború rezsihőse, a rettenthetetlen rezsistratéga már európai rezsitrónra törekszik, mint kiderült. Rezsi-Európába, de mindannyian! Egy rezsi-Napóleon kontúrja rajzolódik ki a rezsicsataterek lassan oszló rezsiködében. Csak aztán majd rezsi-Waterloonál (az állatorvosinál) tessen odavigyázni!

Azt csak egy senkiházi Montekukori kotkodálta, hogy a háborúhoz három dolog kell, pénz, pénz, pénz, ezeknek a hanyatló nyugatiaknak eddig van eszük, hogy pénz. Nem. A háborúhoz egyetlen dolog kell: ellenség. Még akkor is, ha nincs.

A rezsiralisszimusz rezsimarsallbotjának egyetlen apró mozdulatára összerezzennek a multinacionális rezsiördögök. Csak a halott rezsi a jó rezsi. Nem lehet kijátszani a nemzetközileg is kivételes éberséget a nagy rezsijátszmában. Nincsenek barátok, csak érdekek, majd figyeljék meg, ahogy a rezsikrupié keveri a kártyát, megmalmozza a világot a rezsidekadens banknyugat és a rohamosan barátságosodó orosz közt. Mert mennyivel jobb egy IMF? Na ugye! Rosszabbak a tankok, mint a bankok? Nem. Na ugye! Nekünk ne mondják meg, hogy két szék között melyik pad alá essünk be! Na ugye!

A rezsigéniusz szülte korszakalkotó gondolat, miszerint nonprofizmussal kellene kiűzni a rezsidémont, európai szinten megfogant. A profit az imperialisták láncos rezsikutyája. A nonprofizmus az egy csodálatos dolog, kérem szépen, növeli a versenyképességet, megvédi a munkahelyeket. A nemzetközi szintű rezsizseni korszakos tételét, miszerint a versenyképességet a verseny megszüntetésénél vagy a nonprofitabilitásosításnál semmi sem javíthatja hatékonyabban, ma még talán kevesen értik. A kupecoskodók ma még gunyorosan hunyorognak.

De amikor fölharsannak a harci kürtök, és előlovagolnak a rezsiarmageddon rezsilovagjai, a körülöttük ragyogó fény bevilágít mindent és mindenkit: olcsó világosság gyúl a fejekben. Na, akkor, akkor… akkor!