Az unió az adatvédelemért
Az éppen két éve – 2012 januárjában – javasolt uniós adatvédelmi reform esélyt ad arra, hogy Európa e szabályokat nemzetközi etalonná tehesse. Ezek a szabályok előnyére válnak majd az online szolgáltatásokat használó polgároknak és az 500 millió fogyasztót felölelő, egységes piac nyújtotta kiaknázatlan lehetőségekből profitálni kívánó kis- és középvállalkozásoknak is. A politikusok, üzletemberek, nem kormányzati szervezetek mind egyetértenek abban, hogy az adatvédelmi reformra szükség van.
Ez már a vitafolyamat legelején kiderült. Olyan konszenzus ez, amely átszeli a politikai szekértáborok, a nemzeti és gazdasági érdekkörök határait. Egyetértünk abban is, hogy miért van szükségünk e reformra: azért, mert az embereknek vissza kell szerezniük a személyes adataik feletti ellenőrzést, és mert a személyes adatok napjaink valutáját, a digitális gazdaság elengedhetetlen elemét képezik. Akárcsak más valuták, a személyes adatok stabilitása is a bizalomra épül.
Az elmúlt hónapokban az adatszerzésekkel kapcsolatban napvilágra került értesülések nemcsak a transzatlanti kapcsolatainkba vetett bizalmat rendítették meg, hanem a digitális gazdaság iránti bizalomnak általában véve is ártottak. Ébresztőként szolgáltak mind Európa, mind az Atlanti-óceánon túli partnereink számára. A polgárokat emlékeztették az adatvédelem kiemelt jelentőségére és arra, hogy a személyes adatok védelmét biztosító erős keretrendszer nem luxus, hanem alapkövetelmény.
És nem csak a polgárok aggódnak. Az adatgyűjtéssel kapcsolatos leleplezés gazdasági hatása sem elhanyagolható. A kigyűjthető, elemezhető és mozgatható személyes adatok hatalmas gazdasági értékkel bírnak. Egyes tanulmányok szerint az uniós polgárok adatainak értéke 2011-ben 315 milliárd euró volt. Ez 2020-ra megközelítheti az éves 1 billió eurót. A polgárok azonban nem fogják kiadni adataikat, ha nem bíznak az azokat kezelő vállalkozásokban. A bizalomvesztés alacsonyabb bevételekben fog lecsapódni.
Egyes becslések szerint a nemzetbiztonsági ügynökséggel (NSA) kapcsolatban napvilágra került értesülések 2016-ig 180 milliárd dollárral, az informatikai szolgáltatások bevételének 25 százalékával csökkentik majd az Egyesült Államok tengerentúlról származó technológiai bevételeit. Cselekednünk kell tehát. Az adatvédelmi reform választ ad a megfigyeléssel kapcsolatos félelmekre. Segít a bizalom helyreállításában. Teszi ezt azáltal, hogy biztosítja a vállalkozások szabálykövető magatartását. Biztosítja először is azt, hogy az egységes piacon működő nem európai vállalatok tiszteletben tartsák az uniós adatvédelmi jogszabályokat.
Másodsorban szigorú szankciókat vezet be e szabályok megszegése esetére: a szabályszegők akár éves globális forgalmuk két százalékát elérő pénzbüntetés kifizetésére is kötelezhetők. Ma nem ez a helyzet. A nemzeti hatóságok által esetenként alkalmazott szankciókat a multinacionális technológiai óriások meg sem érzik, nemhogy azok cselekvésre késztetnék őket. Harmadsorban pedig az adatvédelmi reform jogbiztonságot teremt az adatátadás terén: amikor harmadik országok hatóságai területükön kívül kívánnak hozzáférni uniós polgárok adataihoz, olyan jogi keretrendszert kell használniuk, amely lehetővé teszi a bírósági kontrollt.
Nem engedhetjük meg, hogy a vállalatoktól való közvetlen adatlekérés általános gyakorlat legyen. A reform egyúttal biztosítja az európaiaknak megérdemelt jogaikat. Szavatolja, hogy személyes adataik kiadása nem jelenti majd a jo gaikról való lemondást. Ezért akarjuk a polgárok számára visszaadni az adataik feletti ellenőrzést, korszerűsítve egyes bevált elveket, felváltva például az adatok törléséhez való jogot a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jogával, és bevezetve új elveket, például az adatok hordozhatóságának jogát és a személyes adatok biztonságának megsértéséről való tájékoztatáshoz való jogot.
Ezek a lépések segíteni fognak abban, hogy helyreállítsuk a polgárok adatainak kezelésével kapcsolatos bizalmat. Az adatvédelmi reform ugyanakkor a vállalkozások számára is előnyös. Vessünk egy pillantást az ő szemszögükből a jelenlegi európai szabályozási keretekre. Láthatjuk, hogy az ma már nem felel meg a célnak. Ha egy vállalkozás mind a 28 tagállamban működik, 28 különböző szabályrendszernek kell megfelelnie. Minden országban a helyi adatvédelmi hatósággal kell egyezkednie. A valóság ma ez: 28 különböző szabályozás és több mint 28 szabályozó. Az Európai Bizottság a szétaprózottságot egyetlen, egész Európára érvényes szabályozással kívánja felváltani.
Egy kontinens, egy törvény. A magas szintű európai adatvédelmi normák megerősítése üzleti lehetőség is. A magánélet védelmével kapcsolatos kérdésekre egyre érzékenyebben reagál a közvélemény, és ez csak fokozódni fog, ahogy életünkben mind nagyobb szerepet kap a digitális technológia. A szigorúbb biztonsági és adatvédelmi standardokat alkalmazó vállalatok az élvonalba kerülhetnek. Az adatvédelem értékesítési tényezővé válik: versenyelőnyt jelent. Európa közvetlenül választott parlamenti képviselői határozottan támogatták a bizottság javaslatát.
A polgárok és a vállalkozások digitális gazdaság iránti bizalmát helyreállítandó és megerősítendő, az EU vezetői októberi csúcstalálkozójukon kötelezettséget vállaltak az új szabályok idejében történő elfogadására. Ezeket az ígéreteket most tettekre kell váltani. Jó lehetőséget teremt erre az Európai Unió Tanácsának most kezdődött görög elnöksége és az Európai Parlament plenáris ülésének napirendjén szereplő, a közeli hónapokban sorra kerülő szavazás.
Az európai politikusoknak az elkövetkező hat hónapban prioritásként kell kezelniük az adatvédelmi reformot. A polgárok szigorú európai adatvédelmi szabályokat követelnek, a vállalkozások pedig egyszerű, világos és végrehajtható jogi keretek között kívánnak működni az egységes uniós piacon. Az EU adatvédelmi reformja mindkét elvárásnak megfelel: nyernek vele a polgárok és a vállalkozások egyaránt. Karnyújtásnyira vagyunk a megállapodástól. Tartozunk ennyivel polgárainknak és vállalkozásainknak.
A szerző az Európai Bizottság alelnöke, az EU jogérvényesülésért felelős biztos
*A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.