De ettől még nem tehetünk úgy, mintha soha senkinek nem kellene lemondania, bármi megtehető lenne következmények nélkül.

Egy hete lehet tudni, hogy a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet becsődölt. A pénzintézet meghatározó tulajdonosa Töröcskei István, a kormánytól nem túlságosan távol álló üzletember. A kormány feléje áradó bizalma nem csupán abban nyilvánul meg, hogy beszállt az ugyancsak az ő érdekeltségében lévő Széchenyi Bankba, hanem abban is, hogy már ezt megelőzően kinevezte az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatójává.

Mi már bátorkodtunk a múlt héten megjegyezni, hogy a bezárt szövetkezeti fiókokat és a pénzükért már hiába sorban álló ügyfeleket látva Töröcskeinek le kellene mondania állami hivataláról. A bankszakmában elsődleges fontosságú a bizalom. Egy ország államadósságát kezelő szervezet élén olyan embernek kell állnia, akire nem vetül gyanús ügylet árnyéka. Pénzintézeti csőd meg végképp nem. Egyszerűen nem rakhatja ezt a terhet az általa irányított állami szervezet vállára. Gondoljuk mi. Töröcskei és főnökei nem így gondolják.

Akkor most álljon itt egy szám: 22 milliárd. Ennyi pénzt kell kifizetni az Országos Betétvédelmi Alapból a Körmend és Vidéke ügyfeleinek. Egyszer majd kiderül, mennyit sikerül ebből visszaszerezni a takarék romjaiból. Nem 21 milliárdra tippelünk.

Ezek után javaslunk még valamit, hátha ez bejön. Itt lenne a legfőbb ideje, hogy Töröcskeit kinevezzék az OBA elnökének. Kit, ha őt nem?