Eléggé durcás nyilatkozattal lepett meg bennünket és az osztrákokat Fazekas Sándor agrárminiszter, amikor azt mondta, egyáltalán nem akar találkozni osztrák kollégájával, Andrä Rupprechter mezőgazdasági miniszterrel. 

Miért is? Hát mert Rupprechter „folyamatosan támadja a magyar embereket, a magyar döntéseket. Ausztria nem illetékes azokban a törvényhozási vagy paksi fejlesztési, energetikai kérdésekben, ahol a döntést nekünk kell meghoznunk, ezek ránk tartoznak.”

A néppárti miniszter a Der Standardban vágott vissza, de nem bizonyult olyan betyárosnak, mint Fazekas. Már több ízben szeretett volna találkozni magyar kollégájával, de ez eddig nem sikerült. Legutóbb azt tervezte, talán Berlinben összefuthat vele, de tudtára adták, hogy Fazekas úr „egyéb kormányzati feladatai miatt nem tud részt venni a vásáron”. Egy friss hír szerint Budai Gyula államtitkárt jelölte ki arra, hogy az osztrák nagykövetség ideiglenes ügyvivőjével tárgyaljon.

Hogy pontosan miről is szeretett volna konzultálni az osztrák miniszter, magunktól is kitalálhatjuk. A zsebszerződésekről van szó, amelyeket Ausztriában haszonélvezeti szerződésnek neveznek. Amit a magyar kormány közel másfél évtized alatt nem tudott kinyomozni, arról az osztrák miniszternek egészen pontos adatai vannak. Ezek szerint kétszáz osztrák gazdálkodó 200 ezer hektár földet művel Magyarországon. A háttérben olyan bérleti szerződések állnak, amelyeket 1994 és 2001 között kötöttek, a földekért a teljes bérleti díjat kifizették. A kétszázezer hektár nem kevés, legkisebb megyénk, Nógrád összes termőterülete alig valamivel több ennél. Ráadásul a földek a nyugati határszélen vannak, és sokkal értékesebbek.

A kormány az új földtörvény hatálybalépése után speciális dokumentumokkal gátolja a színlelt szerződések legalizálását. A földvásárlásra a tiltás miatt képtelen külföldi gazda és a magyar fél dátum nélküli dokumentumot írt alá, az átadott pénzt magánjogi szerződésekkel takarták be, s az osztrák vevő és a magyar eladó is arra számított, hogy 2014 tavaszától érvényesíthetik a papírokat. Ezt a számítást húzta keresztül a Fazekas vezette adminisztráció, amikor jogi akadálypályát épített, a speciális adásvételi szerződést földbizottságokkal és földszerzési elővásárlási rangsorral fejelte meg.

Az osztrák miniszter azzal is érvelt, hogy minden tagállamnak kötelessége magát a szerződésekhez tartania, ez ügyben be is panaszolja Magyarországot az európai fórumokon. Megfogalmazta azt a félelmét is, hogy az osztrákok elveszthetik „földjeiket vagy haszonélvezeti jogukat”. Amiből, ha bekövetkezne, kisebbfajta agrárháború keletkezhetne.

Tudja ezt Fazekas is, de nyeregben érezheti magát. Nem ő van szorult helyzetben, hanem a színlelt szerződéses osztrákok, meg azok a magyarok, akikkel szerződtek. Épp ezért akár le is ülhetne minisztertársával, hiszen színlelt szerződéseket az unió sem véd meg. Az erő pozíciójából pedig a kormány is szeret tárgyalni, de Fazekas a paterolós iskolát tanulta ki, miközben most könnyen és látványosan megnyerhetné az agrárbékét.