Lencsés Károly: Minek a népszavazás?

A hatalom mintha félne a népszavazás intézményétől: a múlt szombat óta hatályos szabályok szerint legalábbis nehezebb referendumot kezdeményezni. Most már saját szakállára senki nem nyújthat be kérdéseket a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), hanem ahhoz előzetesen legalább húsz támogató aláírást kell szerezni. Aki elég elszánt, annak ez persze nem jelent akadályt. De az is elfogadható, hogy a feltenni kívánt kérdés ne tartalmazzon „szeméremsértő vagy más módon megbotránkoztató kifejezést”.

Önmagában azzal sincs baj, hogy a nyilvánvalóan „az országos népszavazás alkotmányos céljával és rendeltetésével” ellentétes kezdeményezést azonnal el kell utasítani. Csakhogy a bizottság már eddig is rendkívül kreatívnak bizonyult, amikor indokolnia kellett, miért tagadja meg egy-egy, a regnáló hatalom számára kellemetlen kérdés hitelesítését.

Leginkább az egyértelműség hiányára hivatkoztak, miközben – a bizottság tagjain kívül – valószínűleg mindenki értette például, mit akart az MSZP, amikor népszavazáson mondatta volna ki: „a magán-nyugdíjpénztári kifizetéseket az állam semmilyen módon, még átmenetileg sem vonhatja el”.

Most viszont a grémium akár azt is kimondhatja: a kérdés „más módon megbotránkoztató”. Hiszen könnyen lehet, valakit megbotránkoztat, ha az aktuális kormány intézkedésével szemben kezdeményeznek referendumot.

Még szabadabban szárnyalhat az NVB tagjainak fantáziája, amikor azt vizsgálják majd, hogy a kérdés nem ellentétes-e a „népszavazás alkotmányos céljával és rendeltetésével”.

Az új törvény szerint a „demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében a polgárok közvetlenül, népszavazás útján is részt vehessenek”. A Fidesz azonban tett róla, hogy eredményes referendumot ne lehessen tartani Magyarországon.

Mostantól a nép érvényesen csak akkor nyilváníthat véleményt, ha a szavazásra jogosultak több mint fele leadja a voksát. Erre eddig kétszer akadt példa: a négyigenes népszavazáson 58 százalékos volt a részvétel, 2008-ban az úgynevezett szociális népszavazáson pedig mindössze fél ezrelékkel sikerült átlépni az ötven százalékot. A jelenlegi szabályok szerint érvénytelen volna az ország NATO-tagságáról és uniós csatlakozásáról szóló referendum is.

Amúgy 1989 óta a számtalan kezdeményezés közül mindössze féltucatnyi jutott el a népszavazásig. Ennek fényében pláne nem világos, miért kellett kidobni a népi kezdeményezés intézményét, hiszen a parlamentnek legfeljebb napirendre kellett vennie egy-egy kérdést, de a képviselők úgy dönthettek, ahogyan akartak. Mindennek egyetlen magyarázata lehet: a Fidesz kizárólag akkor kíváncsi az emberek véleményére, ha maga teheti fel a kérdést, a válaszokat pedig tetszése szerint értékelheti. Minek is ott népszavazást tartani, ahol feltalálták a nemzeti konzultációt?

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.