Ne csak idézzük, értsük is
A legnagyobb magyar 1843-ban kidolgozott adóreform-tervezete során a Jelenkor 1843. szeptember 10-i számában hangsúlyozta, hogy „legyen előbb a kérdés minden oldalrul meghányva, s csak azután fogjunk életbe léptetéséhez”. Széchenyi a progresszív adórendszer mellett kardoskodott, a Jelenkorban megfogalmazta, hogy „holdankénti két garas csak általánosságban van értve, jól vásárhoz közel fekvő legjobb búzaföldre négy, sőt hat garas is rovandó, a jobbágyi telkektül holdanként egy garas, sőt még annál is kevesebb volna fizetendő”.
Ami a fogyasztás növekedését illeti, arról Széchenyi 1843. szeptember 2-án a Jelenkorban megfogalmazta, hogy „a belfogyasztás, ez a nemzeti egyészség és erőnek valódi hévmérője”. Ennek érdekében nem javasolta az indirekt, illetve forgalmi adó bevezetését – ugyanakkor hazánk az Európai Unióban a legmagasabb, 27 százalék áfát vezette be, ami a fogyasztás növekedését gátolja és a feketegazdaság burjánzását idézi elő.
A kormánynak az adórendszer állandó változtatása során érdemes megszívelnie Széchenyinek azon gondolatát is, amely szerint „adó dolgában egyedül az országnak nagyobb, vagy kisebb, ha szabad így mondanom fejős léte szolgálhat az adómennyiség meghatározásának alapjául. Fejőssé kell tenni az országot mielőbb azt veszély nélkül meg lehetne fejni.”
dr. Takács Imre
Hajdúszoboszló
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.