Pont a vita végére

Egészen felemelő érzés olvasni azokat a kormányzati nyilatkozatokat, amelyek a magyar termőföld védelméről szólnak. Van abban valami rendkívüli, amikor egy miniszter vagy államtitkár azt állítja, hogy „a földforgalom alapelveit rögzítő új földtörvény egyértelműsíti, hogy a magyar termőföld a helyben lakó gazdáké, és ezzel egy 1100 éves vita végére került pont.”

Mivel elég vizuális alkat vagyok, látom magam előtt, ahogy 1100 évvel ezelőtt ez a vita elindult. Megelevenedik előttem, ahogy a kalandozó hadjáratok fárasztó napjai utáni estéken a tábortűz mellett őseink a magyar termőföld kérdéséről vitáztak egymással. Nem merülhet fel bennünk, hogy ez nem életszerű. A következő évszázadokban ez a vita évről évre kitöltötte őseink mindennapjait, és mint a bugyogó láva tört fel a mindennapokban. E súlyos teher évszázadokon át így szállt apáról fiúra. Mérgezve ezzel 1100 évet.

Nem lehet kérdés, hiszen most aztán pont került a vita végére és ezt (is) az Orbán-kormány zárta végre rövidre. Nem kell nyugtalankodnunk emiatt soha többet. Láthatóan, a kormány képviselői hisznek ebben, mélyen hisznek. A baj az, hogy sokan meg sem kérdőjelezik azt, amit hallanak, olvasnak vagy látnak, csak gond nélkül, vakon elfogadják. Ha tudnák, hogy ezzel mennyit ártanak…

Az eddigi történelemkönyvek mind rosszul írják le a honfoglalás történetét. A valóságban ugyanis azért kötött vérszerződést a hét magyar törzs vezetője, hogy a Kárpát-medencében tartózkodó spekuláns avar és szláv törzseket kiűzzék. Sőt valójában a besenyők is a magyar termőföld miatt támadtak az Etelközben letelepedett magyar törzsekre. Árpád fejedelem sem azért kelt át a fősereggel 895-ben a Vereckei-hágón, majd nyomult be az Alföldre és Erdélybe, mert új hazát keresett a magyar népnek. Dehogy is! Az itt élő és gazdálkodó idegen népeket mérte fel. Pontosan azt, hogy mire is lesz szüksége egy 912 és 914 között elindítandó 1100 éves vitához. Emese egy másik álmából ugyanis tudta, hogy 2014-re egy jogász végzettségű vidékfejlesztési miniszter és annak szintén jogász államtitkárai úgyis megoldják a problémát.

Sok helyen ugyan nem jegyezték fel, de létezik egy ősi monda, amely egy jövendölésről szól. Arról, hogy a magyaroknak ezer és egyszáz évig kell küzdelmet vívniuk a termőföldért, hogy békét leljenek. 912-ben – néhány esztendővel a honfoglalást követően – ez a harc elindult. Bár sok kudarccal telt ez az évezredes küzdelem – gondoljunk csak a 955-ös augsburgi csatavesztésre, a tatárjárásra vagy a 150 éves török uralomra –, végül a jóslat mégiscsak beteljesedett az elmúlt években. A spekuláns, idegen hadak ellen vívott harcot végül a magyarok megnyerték, természetesen Orbán Viktor kormányának köszönhetően. Fellélegezhetünk minden ősünk helyett is, akiket 1100 éve nyomasztott a kérdés.

A sok-sok áldozattal járó, különböző idegen, spekuláns népek ellen vívott harc végül elérte célját, és most már így kerül be az egyetlen, államilag kiadott történelemkönyvbe is. Kár, hogy arról majd nem szólnak az új, felnövő generációk tanulmányai, hogy ha nem is 1100 évvel, csak 25 évvel ezelőtt, ez az óriási küzdelem már egyszer majdnem tragikus véget ért. A rendszerváltáskor meghozott rossz, érzelempolitikai döntések akkor gyakorlatilag olyan mély gödörbe taszították a magyar mezőgazdaságot és élelmiszer-ipari termelést, amelyet a mai napig nem hevert ki az ágazat.

Az 1985–87-es világsikerű esztendőket követően – amikor az Egyesült Államoktól Hollandián át az ázsiai országokig mindenki a magyar termelést tanulmányozta – az 1990-es évek elejére, egyik napról a másikra milliós tömeg veszítette el munkahelyét és mindennapi megélhetésének biztonságát. A melléküzemági rendszer leépítésével pedig a magyar falvak lehetőségei végletesen beszűkültek. Ezt a problémát senkinek sem sikerült megfelelően kezelnie azóta. Persze nem állítom, hogy a megelőző termelési rendszer jó volt – sőt! –, de jobb annál, ami követte. Annál pedig sokkal jobb, mint amit most látunk.

A bezáró húsipari üzemek kora, az áfacsalások, az európai hírű ökológiai gazdaságok lerombolása és a baráti körök – műkörmösök, tetőfedők – földhöz juttatása nem lehet a jövő útja. Nem lehet megoldás egy olyan világ, ahol tehetséges, fiatal gazdálkodók búcsúznak az istállóiktól 70 méterre található, eddig az államtól bérelt földjeiktől. Nem létezhet többé olyan rendszer, amely megengedi, hogy valaki, az otthonától 160 kilométerre tartsa állatait. Ennek a rendszernek pedig nem teremthet hamis ideológiai alapot egy olyan kormány, amely a jogszabályaival százezer munkavállaló munkahelyét veszélyezteti, és kétmillió hazai,magyar földtulajdonos vagyonát értékteleníti el. Erről nem szólhat többé egyetlenegy, de 1100 év sem.

A szerző az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnökhelyettese

 

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.