Miért számít e kérdés ennyire égető problémának? Annak megértéséhez, hogy mivel is állunk szemben, vegyük szemügyre például az Inspire című kiadványt. Felületesen átlapozva úgy tűnik, semmiben sem különbözik bármely havi folyóirattól. A fényes lapokon hosszú interjúkat, nagyméretű fotókat és fotómontázsokat láthatunk. Ám a hasonlóság mindössze ennyi. A fényképek eltakart arcú, gépfegyvert tartó elszánt embereket, porig rombolt városokat, vérfoltos késeket ábrázolnak. A cikkek között az olvasó útmutatót talál arról, hogyan készíthet bombát a saját konyhájában. Akit érdekel, ugyancsak megtudhatja, hogyan hajthat végre támadásokat akkor, ha nem képes gépfegyverhez jutni. Nincs fegyvered? Hajts a tömegbe az autóddal! A folyóirat legutóbbi száma egész oldalas fotót közöl a bostoni bombamerénylőről, Tamerlán Carnajevről, aki széles mosollyal néz a kamerába a szerkesztők által bárányfelhőkkel és békegalambokkal díszített háttérből.

Az Inspire az al-Kaida által szponzorált, évente néhány alkalommal megjelenő angol nyelvű magazin. Egyike azon számos új propagandaeszköznek, melyet a szélsőséges csoportok új tagok toborzására használnak. Bár valószínűleg Jemenben adják ki, néhány egérkattintással bárki elérheti, aki szabad folyást kíván engedni terrorista vágyainak és dicsőítő cikkeket szeretne olvasni az öngyilkos merénylők e körökben tiszteletre méltónak tekintett életéről. Az Inspire – tragikus módon – máris kifizetődött az al-Kaidának: a bostoni merényletek két elkövetője feltételezhetően az Inspire első számában megjelent ábrák segítségével készítette el „kuktafazékbombáit”, amelyek felrobbanásakor három személy veszítette életét, további 264-en pedig megsebesültek.

Manapság ezek az egyre radikálisabb nézeteket valló csoportok képesek behálózni mindazokat, akik esetében fennáll a veszélye, hogy nyitottak e szélsőséges eszmék iránt. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy e személyek elszigeteltek maradnak, és önállóan követnek el erőszakos támadásokat. A szélsőségek problémája nem korlátozódik egyetlen ideológiára vagy vallásra. Anders Behring Breivik olyan fasiszta ideológiával magyarázta szörnyű merényleteit, amely a négy fal között, a saját otthonában ejtette rabul. Breivik a halálos támadásait titokban előkészítő, a hatóságok látószögébe sohasem kerülő magányos farkas tökéletes példája.

Egyetlen európai ország sincs biztonságban. 2012-ben a franciaországi Toulouse-ban és Montaubanban Mohammed Merah hét ember – felnőttek és gyermekek, muzulmánok és zsidók – életét oltotta ki, mielőtt a rendőrség a nyomára jutott. Magyarországon náci bandák romákat gyilkoltak meg vagy bántalmaztak. Svédországban 2010-ben Taimour Abdulwahab kis híján ártatlan karácsonyi vásárlókat ölt meg csőbombákkal. Idén ősszel Görögországban Pavlosz Fisszasz rapzenészt halálra szúrta a fasiszta Arany Hajnal párt egyik tagja.

Az emlékezetünkben még élénken élő fenti tragikus események szellemében Európa összefog egy közös ügy érdekében, és igyekszik megtalálni a megfelelő választ. Lassan, de biztosan levonjuk a tanulságot a tapasztalatainkból, és tanulunk egymástól. Az elmúlt néhány évben az – általam 2011-ben alapított – uniós radikalizálódástudatossági hálózat (RAN) az erőszakos szélsőségek visszaszorítását célzó európai eszköztár létrehozásán dolgozott. A hálózat mintegy 700, e területen tevékenykedő nemzeti és helyi szintű szakértő számára biztosít lehetőséget a tapasztalatcserére és a közös megoldások kidolgozására – az EU minden részéből származó rendőrök, ifjúsági vezetők, szociális munkások, kutatók és más érintett személyek egyaránt találhatók közöttük.

A mai napon bemutatjuk e munka eredményeit. Számos intézkedés merült fel a hálózat tevékenysége nyomán – olyan fellépések, amelyek végrehajtásuk esetén hozzájárulnak Európa erőszakos szélsőségekkel szembeni védelmének jelentős megerősítéséhez. Az Európai Bizottság most tíz olyan ajánlást terjeszt elő, amelyet az uniós tagállamoknak a lehető leghamarabb végre kell hajtaniuk. Ezek az ajánlások a hatóságok és más felek közötti hatékonyabb együttműködésre, valamint a helyi szintű fellépések fokozására irányulnak, hogy ezáltal az érintetteket korábban feltartóztathassuk a radikalizálódás útján, illetve támogatást nyújthassunk az erőszakos csoportokat elhagyni kívánó személyeknek. Egyes uniós tagállamok hatékonyabbnak bizonyultak e téren másoknál.

Ezért immár valamennyi tagállamnak programokat kell indítania a radikalizálódás felszámolására vagy a kilépés elősegítésére. Az ilyen programok jótékony hatása közismert. Ez a fajta segítségnyújtás azonban jelenleg csupán néhány európai országban létezik. Ezen változtatnunk kell. Ezenkívül Európa-szerte képzéseket kell biztosítanunk a helyi rendőri szervek és szociálismunkások számára, hogy azok képesek legyenek felismerni a radikalizálódás jeleit a fiatalok körében, és tudják, miként léphetnek fel ellene.

Továbbá valamennyi uniós tagállamban jobban ki kell aknáznunk a rendelkezésünkre álló ismeretanyagot és tapasztalatokat. Ezért az EU európai tudásközpontot hoz létre az erőszakos szélsőségek felszámolása érdekében, amely segíti a nemzeti és helyi hatóságokat és döntéshozókat a munkájuk során. Ez az uniós finanszírozású tudásközpont végzi majd a kutatások összehangolását is e sokrétű területen.

Az Európai Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy mielőbb nyújtsák be nemzeti cselekvési terveiket arról, hogy miként válhatnak hatékonyabbá a megelőzés terén. Ugyanakkor szorosabban együtt kell működnünk azon unión kívüli országokkal is, ahol a radikalizálódott fiatalok kiképzőtáborokban vesznek részt.

Mindeközben a civil társadalom konkrét ismeretekkel rendelkezik a – helyi szintű vagy a világhálón történő – radikalizálódás elleni küzdelem terén. Az egyes országok hatóságainak szorosabban együtt kell működniük a civil szervezetekkel a szélsőségesek online propagandatevékenységének hatékonyabb visszaszorítása érdekében. Olyan módszereket kell kifejlesztenünk, amelyek lehetővé teszik például, hogy a dzsihadista online fórumokon terjesztett eszmékkel szembehelyezkedő üzeneteket tegyünk közzé. Egyes vállalkozások – köztük a Google és a Facebook – már komoly erőfeszítéseket tettek az internetes gyűlöletkeltés megakadályozására. Az iskolák ugyancsak jelentős szerepet játszanak e téren az erőszakot dicsőítő szélsőséges üzenetekkel szembeni ellenállás fokozásával. Tekintettel erre, a mai napon közzétett ajánlások között az Európai Bizottság felszólítja a tagállamokat arra, hogy tegyenek még többet az oktatás területén.

Jelenleg komoly kihívásokkal állunk szemben, és ez nem lesz másként az elkövetkezendő években sem. Ezért rendkívül fontos az együttműködés hatékonyabbá tétele. Folytatódik az erőszak táptalaját jelentő egyes csoportok – köztük a magyar Jobbik és a görög Arany Hajnal – térhódítása, és előfordulhat, hogy azok ebben az évben bekerülnek az Európai Parlamentbe. Mindeközben közel 1200 európai utazott Szíriába, hogy harcoljon a polgárháborúban. Közöttük található egy kisebb radikális csoport is – olyan fiatalok, akik terrorista cselekmények elkövetésére készülő csoportokhoz csatlakoztak, illetve különböző háborúkban kaptak kiképzést és edződtek meg –, amely a visszatérése esetén egyértelmű és valóságos veszélyt jelent Európa biztonsága számára.

Az európai országoknak felkészültebben kell küzdeniük a helyben gyökerező terrorista ideológiák, a „magányos farkasok” terrorista akciói és az idegengyűlöletből fakadó erőszak ellen. Valamennyi jó szándékú erő szorosabb összefogására van szükség, ha csakugyan érezhető eredményeket akarunk felmutatni az erőszakos szélsőségek elleni küzdelem terén.

A szerző az Európai Unió belügyi biztosa

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.