Egy nemzetközi felmérés szerint sokszor erőszakban nyilvánul meg ez a keserűség, a feleslegesség érzése, a szegénység, a felgyűlt tehetetlenség és a kiengesztelődés hiánya. Magyarországon a családon belüli erőszak a nyugdíjaskorúak körében feltűnően magas. A partner elleni agresszió vélhetően nemcsak pszichológiai, gerontológiai kérdés, legalább ilyen mértékben társadalomszociológiai is.

Nyugdíjas pár – Megint a szavazófülkébe kell menniük?

Hogyan lehet az, hogy a Pál apostol által „a megbékéltetés szolgálatának” nevezett öregség állapotában ennyire gyakran tettlegességben fogalmazódnak meg az indulatok? S egyáltalán: idős emberek esetében mi élteti ezeket az indulatokat? Ha belegondolunk, a hatvan év feletti az a generáció, mely múltat, jövendőt cipel a hátán. Vannak, akik saját létfeltételeik megtartása mellett még szüleikről is gondoskodnak, e mellett gyerekeik, unokáik kényszerű támaszai.

E küldetésüket fogyatkozó erőben, betegségektől sújtva próbálják betölteni. A nyugdíjas ember Magyarországon a saját helyét is nehezen találja, önképe sokaknak eltorzul. Egy jórészt, és egyre inkább a feudális kapcsolatokra épülő országban az az ember, aki nyugdíjba megy, elszakad a munkahelyétől, elveszíti társadalmi státuszát, ezzel együtt a kapcsolatrendszerét, melynek hiányában megszűnik hatékony közösségi tényezőnek lenni.

Elveszik a világban, tekintélye nincs, önérvényesítése csekély, hiszen viszontszolgálatra képtelen. Egy élet munkájával, küszködésével a háta mögött nemcsak önmagáért, hanem családjáért hadakozik, sokszor reménytelenül. Az egész kontinensen, sőt a világon szembe kell nézni az öregedés problémájával. (Jellemző, hogy problémaként kell megélnünk azt a nehezen elért sikert, hogy tovább élünk, mint korábban.)

Az ENSZ Népesedési Alapja és a Help Age International szerint Európában a teljes lakosság 22 százaléka hatvan éven felüli, 2050-re ez az arány 34 százalékos lesz. Közzétettek egy listát is, miszerint Svédországban a legjobb megöregedni. Magyarország a 91 ország közül a negyvenedik helyen áll e globális listán. A felmérés elsősorban az egyének szociális és egészségügyi ellátására, munkalehetőségére, tehát önmaga fenntartásának a társadalmi feltételeire fókuszál. A magyar nyugdíjas azonban több nemzedékről gondoskodik, még ha a generációk ma már nem is nagyon élnek együtt.

Ez a társadalmi szerep feladatot jelent, mely az önbecsülés szempontjából lényeges. Ám ennek a feladatnak a nyugdíjukból kiszámíthatóan vegetálók már nehezen tudnak eleget tenni az egyre mélyebb szegénységbe süllyedő társadalomban. Ha az ember, egy társadalmi csoport nem tud úrrá lenni a konfliktusokon, akkor az indulat kap teret. Kizárólag a társadalmat felelőssé tenni a családi erőszakba torkolló indulatokért persze nem lehet, de nem csak az egyén zavarára, aberrációjára utal, mikor a nagypapa megüti a nagymamát.