A magyarországi német autógyárban dolgozó ismerőstől jött az automatikus válaszüzenet: „december 20-tól január 6-ig szabadságon vagyok, neked is boldog karácsonyt!”. Aztán ugyanez landolt a postafiókban a kinti kollégától, németül. Európa legtermelékenyebb és legversenyképesebb gazdasága a jelek szerint megengedheti magának, hogy a karácsonyi ünnep valóban a készülődésről, a pihenésről meg – legyünk optimisták – a szeretetről szóljon.

Nálunk viszont – annak ellenére, hogy jobban teljesítünk (kinél? mikor? mennyivel?) – az emberek ünneplési szokásaihoz igazított ünnepnapok eddig sem voltak és ezután sem lesznek divatban. (Sajnáljuk, de megbízható adat van rá, hogy tíz emberből nyolcnak fogalma sincs, minek az ünnepe van augusztus huszadikán, és a többség még a jó megoldást tartalmazó instant válaszlehetőségek közül is a tűzijátékra vagy az alkotmányra szavazna.) Sőt, újabban az ésszerűen időzített szabadságkiadás is kezd szabályból kivétellé válni.

A proletárforradalom jeles epizódjai helyett most éppen a katolikus egyházi naptár piros betűs napjait ünnepelteti velünk az állam (pedig katolikusból sincs több az országban, mint amennyi anno forradalmárból volt), összességében még mindig szűkmarkúan ugyan – hiszen alig van Európában ország, ahol kevesebb lenne a munkamentes ünnepnap, mint nálunk –, de azért például a pünkösd csak befért a sorba, pedig a kontinensen sehol máshol nem számít szabadnapnak. Az a nap viszont, amelyen némi túlzással az egész ország a karácsonnyal van elfoglalva, rendszerektől, sőt forradalmaktól függetlenül továbbra is hiába vár a sorára: nemhogy a Nagyboldogasszonyból, de a fagyosszentekből is előbb lesz államilag szentesített ünnep, mint december 24-éből.

A gazdasági miniszteri rendelet, amelyben a jövő évi ünnepeket kiosztják (igen, ez egy vicc, de errefelé mégis komoly), december 24-ét pihenőnapként említi, vagyis elvileg szabadok leszünk, de ennek a december 7-i szombati nap végigdolgozásával fizetjük majd meg az árát. A pihenőnap olyasféle jellegzetes kelet-európai trükk, mint amit az okos lány szokott bemutatni a mesében: az állam úgy tesz, mintha adna valamit, de sokkal többet (hatnapos munkahetet, az iskolai és a munkahelyi ritmus gyakori különválását, pótlékmentesen ledolgozott munkaidőt stb.) kér cserébe. Ádám-Éva napja pedig bele van betonozva ebbe a kamu pozícióba.

Nálunk a kormányok nem családi békét vagy élhetőbb életet akarnak ajándékozni egy-egy újabb szabadnap kijelölésével – sem az egyik, sem a másik nem érdekli őket –, inkább szavazói csoportokat vásárolnának. Arra pedig a december 24. alkalmatlan (egyetlen részhalmazt sem talál telibe, mert a római katolikus, a protestáns, a görög katolikus és az ortodox karácsony is később kezdődik). Így hát a jövőben is előre hozott munkával ünnepeljük majd.

December 24. jövőre is pihenőnap lesz