Miklós Gábor: Baj sikerországban
Két török miniszter fiát és egy nagy állami bank vezérét letartóztatták. A hírek szerint nagy pénzeket tett zsebre két kormánytag is. A sok szálon folyó nyomozásról megtudható részletek különös képet festenek erről az országról.
Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök, a sikerállam sikeres vezetője az utóbbi napokban szokatlanul indulatos nyilatkozatokat tesz: külföldi összeesküvésről beszél, az államban működő párhuzamos államról, bandákról, amelyek támadják őt és pártját, s amelyeket – ígéri – meg fog semmisíteni. Nem beszél viszont a nyomozásról, az iratok, hangfelvételek, videók tömegéről, a lefoglalt dollármilliókról, amelyek a legmagasabb szintű korrupcióról tanúskodnak. A leleplező rendőrséget és ügyészséget gyanúsítja „piszkos művelettel”.
A gazdaságilag igen jól teljesítő török állam élén jól szervezett, iszlámalapú jobbközép párt áll, élén Erdogan, aki felettébb erős személyiség, s emberei soha nem szegülnek szembe vele. A hatalom ellenőrzi a média nagyobb felét, s eddig sikerült elérnie, hogy a kormányzati korrupcióról ne írjanak, ne beszéljenek. A korrupció azonban része az autoriter rendszernek, ez a kor szpáhibirtoka. A szolgáltatásokért, a hűségért, a vezér nyilvános csodálatáért cserébe jár a szabad rablásnak ez a fajtája. A másik feltétel a független igazságszolgáltatás és a rendőrség megszállása volt. Ez is sikerült. Az Erdogan-párt így számolhatott le nacionalista, illetve baloldali ellenfeleivel, az őt bíráló médiával, s mindenekelőtt a katonai elittel, amely korábban az „állam gazdája” szerepét játszotta.
A nyáron kitört törökországi tüntetéssorozat e rendszer ellen folyt. A városi környezet, a sztambuli Gezi park védelme volt a jelszó. A tüntetők valójában a korrupt üzletemberek és a túlterjeszkedő állam ellen lázadtak. A tüntetéseket szétverték, Erdogan akkor is a külföld kezéről beszélt. Most azonban bizonyos szempontból igaza is van.
Amerikában él ugyanis korábbi szövetségese, az iszlám hittudós Fethullah Gülen imám. Ő informális hálózatot épített ki: iskolákat, jótékonysági intézményeket tart fenn. Azt hirdeti, hogy egy vallásos muzulmán is lehet toleráns és közben sikeres az üzleti életben. Gülen a nyári tüntetések brutális szétverését is ellenezte. Büntetésként egyetemi előkészítő iskoláit betiltották. A török sajtó úgy véli, hogy a korrupciós hálózat mostani leleplezése visszacsapás volt erre. A leváltott ügyészek, rendőrök állítólag Gülen hívei. Lehet, hogy egy ideológiai-politikai táboron belüli vendetta zajlik?
Erdogan rejtélyesen megfenyegetett több nagykövetet, akik beavatkoztak a török ügyekbe. A nyomozás egyik fő kérdése, hogy a török állami bank magas jóváhagyással miként szegte meg az Iránnal szembeni embargót, hogyan segítette az iszlám köztársaságot, hogy olajáért pénzhez, aranyhoz jusson. Ez már nehezen kezelhető, nemzetközi botrány.