A kormány a múzeumi negyedet kiemelt kormányzati projektnek nyilvánította, a területet 99 évre „kiszervezte”, a civil egyeztetést, a társadalmi vitát megkerülte, ezzel sok, akár indokolatlan gyanúra adott okot. Az bizonyos, hogy a Nemzeti Galéria kiürítésével a várpalota, míg a Néprajzi Múzeum áthelyezésével a Kúria épülete szabadulna fel és lenne használható kormányzati célokra.

Mint rutinos világjáró, a világ számos múzeumában megfordultam. Véleményem szerint az alapfeltevés hibás, hisz a látogatottság a vonzerő, a kiállítások, a tartalom és minőség, és mindezek marketingjének a függvénye. Nem a mennyiség vagy annak térbeli koncentrációja számít. A Városliget ráadásul ma is múzeumnegyed – akár Berlinben a Muzeumsinsel – hisz a Szépművészeti, a Műcsarnok egymástól karnyújtásnyira áll, pár száz méterre tőlük a Palme Ház (naponta kéttucanyi látogatóval), a Közlekedési Múzeum, a közelben a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai gyűjtemény és a KOGART. A látogatottabb múzeumok most sem teremtenek a másikra keresletet. A Hősök terén álló két nagyban is, legtöbbször már az ideiglenes kiállítás megnézésével telítődik a látogató. Csakhogy a Magyarországra jövő külföldiek többsége a statisztikák szerint ma egyáltalán nem megy be a fővárosi múzeumokba, a vidéki múzeumokról nem is beszélve. A turisták ijesztően keveset, átlag 2,8 vendégéjszakát töltenek Magyarországon. Ugyanis a turisták a nemzetközi mércével nézve egyedit keresnek, és Magyarország egyetlen jelenlegi gyűjteményét sem tudta beverekedni a világszerte ismert nevű múzeumok közé – de ez nem új épület és nem negyed kérdése. A kevés vendégéjszaka a kevés „világhírű” attrakció hiányát mutatja. Kétlem, hogy még egy értelmiségi angol, német turista is néven tudna nevezni akár egyetlen magyar festőt, szobrászt, egy magyar múzeumot. Még akkor is, ha szerintem pl. Csontváry van annyira egyedi és érdekes világviszonylatban is, hogy pár év alatt felépíthető lehetne.

A kultúra iránt nyitottabb egyéni turisták már eleve úgy jönnek, hogy benne van a tervben (azaz a Lonely Planetben) a Széchenyi fürdő, a romkocsmák, a Szoborpark, rábeszélhetőek a Skanzenre, a Terror Házára, de nem mennek be a Nemzeti Galériába, mert XIX. századi gyűjteményt otthon is láthatnak. AHősök terén a nagymolinókon elolvassák az adott ideiglenes kiállítás húzóneveit, de nem mennek be, mert Rembrandtot Amszterdamban akarják megnézni.

Lehetséges, hogy van olyan turistaréteg, amely múzeumról múzeumra jár, és bizonyára London, New York, Párizs, Róma kiállításait körbejárva, vagy helyettük, ezentúl Budapestre jön, de az ő számukat nem becsülném túl. Át/idecsábításukhoz nemcsak új múzeumokra, de világviszonylatban neves múzeumokra, csak itt látható világhírű alkotókra lenne szükség.

A főváros hosszú távú városfejlesztési koncepciójában – igen helyesen –a turisztikai attrakciók térbeli széthúzása szerepel. A múzeumi negyed ezzel ellentétes irány. Ezért tiltakozik a Magyar Urbanisztikai Társaság és bojkottálta az építészkamara tájépítő tagozata a pályázatot, sőt demonstratíve hallgat a főváros, a budapesti főépítész is. A főváros barna zónáiban még számos terület van, ahová egy jól eltalált állami fejlesztéssel, akár egy új mú zeummal életet kellene lehelni. A tudatos városfejlesztés remek iskolapéldája volt, ahogy a gyárterületből a Millenárist kialakították, vagy ahogy a MüPával, a Nemzeti Színházzal Dél-Pest egy elfelejtett, elhanyagolt részét újra bevonták a vérkeringésbe.

Egy jó múzeum Óbudai Gázgyárba helyezésével észak felé a Római-partig lehetne húzni a turistákat. Az ipartörténeti szépség adekvát helye lehetne az Építészeti Múzeumnak. A Kőbányai út, a Kerepesi út, a Hungáriagyűrű számos pontja hasonlóan felvirágoztatható lehetne, bizonyára van alkalmas ipari épület, mely átalakítható egy fotográfiai múzeum és egy nagy háttérraktár, könyvtár számára. A Népliget rendbetétele egy évtizede van napirenden, egy izgalmas múzeum, egy tematikus park és a Planetárium felújítása újra vonzóvá tehetné a ma veszélyes parkot. A főváros nagy közparkjainak funkcióit, teherelosztását rendszerben kéne újragondolni.

A múzeumi negyed terveivel ellentétben a meglévő Közlekedési Múzeumot pluszépülettel fölösleges fejleszteni, pont elég látnivaló egy szombat délelőttre. Egy repülőmúzeum a Tatai úti vasúttörténeti park mellett jó helyre kerülne, kell is neki a szabad tér, mert a PeCsa tetején eldugott, jobb sorsra érdemes repüléstörténeti gyűjtemény egy szégyen, a reptér melletti meg, bár sok repülőeszköz van, szinte megközelíthetetlen és kiállítástechnikailag, szolgáltatásban hátsóalbánia. A kettő összevonva ér valamit. A Vasúttörténeti Park jó ellenpont, folyamatos fejlesztése, rendezvényei, menedzselése remek példa arra, hogyan lehet egy „lehetetlen helyen” lévő, „egysíkú” szakgyűjteményből közkedvelt családi célpontot csinálni. A kevéssé látogatott szentendrei BKV-múzeum (semmi keresnivalója Szentendrén Budapest tömegközlekedési gyűjteményének) kollekcióját szintén be lehetne a Tatai útra hozni, és a három közlekedési gyűjtemény összevonva már kellő méretű tematikus park, ilyetén érdeklődésű külföldieket vonzó, nemzetközi hírre alkalmas attrakció. Nem mellesleg lépést tennénk a Rákosrendező, Kelet-Pest revitalizációjában.

Egy izgalmas, egyedi és jól marketingelt kiállításért, hétvégi programért külföldiek és itthoniak egyaránt hajlandóak utazni. Erre bizonyíték a „világ végén levő” budafoki Tropicarium, a Csodák Palotája, a tétényi fennsíkon álló Szoborpark, a közösségi közlekedéssel nem könnyen megközelíthető skanzen. Ellentétben ezekkel, lehet egy múzeum a város kellős közepén, ha a kiállításai érdektelenek, ha rosszul menedzselt, akkor nem megy be a kutya sem.

Mindebből következik, hogy az alapkoncepció, a múzeumi negyed elképzelése hibás. De van még néhány „apróbb” érv is a tervek ellen, a Városliget pihenő- és közparkként való megóvása mellett. A Városliget, minden számítgatás ellenére maximálisan kihasznált, sőt hétvégeken túlhasznált. Minden négyzetméterére, játszóterére, focipályájára, nagyrétjére, padjára, míg a belvárosi levegőminőség javításához minden fájára szükség van.

A liget növényzetét, infrastruktúráját – mint ahogy a fővárosét is – gondozni és megújítani kell, múzeumnegyed nélkül is. De a megújítást nem szolgálja, ha ötvenéves gesztenyefák tucatjait vágják ki az Ajtósi Dürer–Hermina út sarkán, ahová az egyik múzeumot tervezik. A volt felvonulási útvonal széles sávja ma három funkciót is szolgál. Pufferzóna a zajos Dózsa György út és a liget között, számos rendezvény helyszíne – hasonló funkciójú, alkalmas terület a fővárosban nincs –, illetve a VII. kerületiek parkolója, mert a belső utcákon nem férnek el. Szó van mélygarázsról, de még nem láttunk tervet, költségvetést.

A Városligetnek továbbra is a fővárosiak rekreációját és nem megalomán, a valóságtól elrugaszkodott, számításokkal nem alátámasztott idegenforgalmi-turisztikai, azaz költségvetési, netán propagandisztikus, kormányzati önmegvalósítási célokat kell szolgálnia. Mindezek okán Civilzugló Egyesület aláírásgyűjtésbe kezd az elmaradt társadalmi egyeztetésért, a múzeumi negyed koncepció újragondolásáért, a Városliget pihenőparkként való megőrzéséért, és részt vesz a ma délután öt órakor az Időkeréknél rendezett tüntetésen is.

* A szerző zuglói önkormányzati képviselő, a Civilzugló Egyesület elnöke.

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.