A rombolást a televízióban vagy az interneten követőknek is elmondhatom: közelről nézve a katasztrófa kiterjedése sokkolt. El kellett gondolkodnom mai világunkon, ahol a fokozódó jólét fokozódó sérülékenységgel jár együtt. A változó éghajlat, a növekvő népesség és a gyors városiasodás nyomán a természeti katasztrófák gyakrabban és erősebben csapnak le.

Az összesített költségek elviselhetetlenül magasak: a világban most esett meg először, hogy a katasztrófák okozta gazdasági veszteségek három egymást követő évben meghaladták a 100 milliárd dollárt, több mint 22 000 milliárd forintot. A Sandy hurrikán tavaly lebénította a világ leghatalmasabb országának egyik legnagyobb városát. A Tohuku cunami és az azt követő nukleáris baleset 2011-ben a japán GDP négy százalékának megfelelő gazdasági kárt okozott.

A katasztrófák Európát sem kerülik el. Az elmúlt évtizedben az EU-ban mintegy százezer haláleset írható a természeti katasztrófák számlájára. Idén nyáron a közép-európai ár vizek mintegy 13,5milliárd euróba kerültek: alighanem ez volt Németország történetének legköltségesebb katasztrófája.

Mindannyian egyre sérülékenyebbek vagyunk. Becslések szerint 2050-re a földrengéseknek és jelentős viharoknak kitett városi népesség száma megduplázódik, és eléri az 1,5 milliárd lakost. Egyértelmű, hogy válságkezelő eszközeinket meg kell erősítenünk, még ha az elmúlt húsz évben az EU jelentős kapacitásokat épített is fel, amelyekkel képes választ adni a katasztrófákra – történjenek határainkon belül vagy kívül.

Az EU polgári védelmi mechanizmusa 32 részt vevő állam által nyújtott segítséget hangol össze, ami eredményesebb válaszadást tesz lehetővé, és így valóban a terepen felmerülő szükségletekre reagálhatunk. A párhuzamosságok és átfedések kiküszöbölésében is segít. Az Európai Parlament által nemrég – a bizottság javaslata nyomán – elfogadott új jogszabály ezen is túlmegy. Az új szabály lépésváltást jelent az EU megközelítésében, hiszen hivatalosan elismeri, hogy tevékenységünknek a teljes válságkezelési ciklusra ki kell terjednie.

Nagyobb hangsúlyt fektet a katasztrófa megelőzésre, és előírja a tagországoknak, hogy készítsék el – és osszák meg egymással – kockázatértékeléseiket és kockázatkezelési képességeiket. Útjára indul egy kölcsönös értékelési folyamat is, és megkezdődik egy uniós szintű kockázatregiszter létrehozása. Az uniós polgári védelmi műveletek jobb tervezésével jobban felkészülhetünk a katasztrófahelyzetekre, az azonnal bevethető tagállami eszközök közös nyilvántartása a vészhelyzeti képességek minőségét és rendelkezésre állását is javítani fogja.

Az új szabályozás lehetővé teszi a bizottságnak, hogy akár 85 százalékát is finanszírozza azon tagállami költségeknek, amelyek a segítségnek a világ bármely részén található katasztrófasújtotta országba történő szállítása során merülnek fel. A nemzetközi katasztrófakezelés terén az ENSZ-szel is szorosabb lesz az együttműködés, és a fejlődő országokba irányuló tanácsadói kiküldetéseknél a tagországok polgári védelmi szaktudására is támaszkodhatunk.

A munka az idén májusban elindult Vészhelyzet-elhárítási Koordinációs Központra épül, amely az európai vészhelyzeti segítségnyújtás egyablakos igénylő- és összehangoló pontja. A központ uniószerte a speciális vészhelyzeti irányítás fókuszpontja és szolgáltatója, és egyaránt bevethető terrortámadás, járvány vagy nukleáris fenyegetettség esetén, de akár tudományos kutatásra vagy katasztrófamodellezésre is használható. A világ egyre fokozódó sérülékenységére az EU alapos választ adott. Képesek vagyunk egy ütésálló Európát felépíteni: egy olyan Európát, amely meg tudja védeni polgárait, és másoknak is segít – bárhol és bármikor következzék is be az elkerülhetetlen.

A szerző a nemzetközi együttműködésért, a humanitárius segítségnyújtásért és a válságkezelésért felelős uniós biztos

*A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenn tartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában. A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.