A befejezéséhez közeledik a közjogi rendszer átalakítása, és – már-már utolsóként – most a parlament működésének alapjait rögzítő házszabály van soron. A kétharmad 2010-ben átszabta az önkormányzati választás szabályait, majd – az Alkotmánybíróságtól a Költségvetési Tanácson keresztül a médiahatóságig vagy az Országos Bírósági Hivatalig – fokozatosan birtokba vette a hatalom ellensúlyát képező független intézményeket. Nagyjából tudni lehet azt is, hogy a 2014-es parlamenti választást milyen – természetesen a Fidesz érdekeit szolgáló – feltételek mellett tartják meg.

A kormányoldal ugyanakkor a sarkalatos törvények körének bővítésével nem titkoltan azt tűzte ki célul, hogy azokat a „vívmányokat”, amelyeket elértek, a mostani ellenzék – ha győzne is 2014-ben – egyszerű többség birtokában később se negligálhassa. Így kétharmad nélkül nem nyúlhatnának például az adózás szabályaihoz, miközben egyetlen kabinettől sem vitatható el, hogy a közteherviselést újraértelmezze. A jobboldal persze ezzel a maga számára is veszélyes játszmába kezdett – mégis kőbe vésné még a rezsicsökkentést is. Ha azonban megteszi, az öngyilkos mutatványt minősített többség nélkül is végig kell csinálnia, még ha egyszer kiderül is, hogy nincs ingyen ebéd.

Most meg a szintén kétharmados házszabályt és országgyűlési törvényt barkácsolják. A parlament kormánypárti képviselők egyéni indítványáról vitatkozik, miközben nyilvánvaló, hogy a ciklus végéhez közeledve egy új képviselőház számára nem ildomos új játékszabályokat alkotni. Miként az sem komilfó, hogy az ellenzéknek a beleszólás esélyét sem adják meg, hiszen a kormányoldal emberei – mint már annyiszor – előzetes egyeztetés nélkül terjesztették be javaslatukat.

Erre persze van magyarázat, hiszen a Fidesz a T. Házban is nyilván olyan feltételeket kíván teremteni, mint az élet más területein. Vagyis: ha esetleg 2014-ben nem jönne össze a kétharmad, a parlament akkor is a párt saját szája íze szerint működhet tovább. Tehát a televíziók által legalább részben sugárzott plenáris vitákon az ellenzék kevesebb megszólalási lehetőséget kap – sőt nem is kell hetente ülésezni –, s az érdemi kérdésekben a bizottságok dönthetnek.

A „tárgyi, képi vagy hanghordozó útján szemléltetést” meg egyenesen be kell tiltani, mert az sérti a parlament tekintélyét – véli a Fidesz. Ha valaki például olyan feliratot mutatna fel, amely nem tetszik a házelnöknek, azt nemcsak bírságolhatnák, hanem a parlamenti őrséggel azonnal ki is vezettethetnék. Hogy változnak az idők: az egykori szocialista miniszterelnököt lehetett D–209-es pólóval alázni, ám ha valaki „Loptok, csaltok hazudtok” vagy „Kit védtek? Ne kamuzzatok tovább NAV-ügyben” felirattal feszít ki molinót, azt – a demokrácia nagyobb dicsőségére – majd karhatalmi eszközökkel lehet eltávolítani.

A kétharmad birtokában a Fidesz jövő tavaszig még hangoztathatja: „Az állam én vagyok.”

A molinóval demonstrálókat ezután kivezethetik