Keresztes hadjárat
Apropót az szolgáltatott az újabb cigányellenes propagandához, hogy a Demokratikus Koalíció a 2008 óta befagyasztott családi pótlék emelését tartaná igazságosnak. S fölöttébb igazságtalannak azt a feudális segélyezési rendszert, amit a jómódúaknak – például a pártpolitikusoknak, kormánytagoknak – biztosít az állam az egykulcsos adóval, a családi adózás rendszerével: vannak olyan uszítók, akik az egymilliós állami fizetésükből egy fillér adót sem fizetnek!
Ugyanezek a „keresztény, konzervatív” pártok vezetői viszont a családi pótlék megemelését annak érzékeltetésével utasítják el, hogy a sokgyermekes cigány családok a gyermekvállalást üzletnek tekintik.
Ezzel kapcsolatban a Magyarországi Cigány Párt, a következőket tartja fontosnak a nyilvánossággal megosztani:
A gyermekvállalás a jövőbe vetett bizalom és felelősségvállalás „üzlete”. A családi pótlék minden magyar családnak járó, gyermeknevelést támogató juttatás. Annak hatodik éve, vagyis a legsúlyosabb gazdasági válság kezdete óta befagyasztott összege töredéke a létminimumnak.
A legszegényebb magyar családoknál mégis e juttatás jelenti a jövedelem fő forrását. Vagy azért, mert nincs munkalehetőség, vagy megfelelő szakképzettség, vagy azért, mert a fajgyűlölet kizárja őket az iskolai és foglalkoztatási (végsőképpen a társadalmi) rendszerből.
A zárt és elnyomott közösségekben élő családok esetében korábban és több gyermeket szülnek. Ez nem a „cigányságra” jellemző, hanem a „cigányhelyzetre”. Tessék olvasni a Puszták népét, és utána föltenni a kérdést: felelőtlenség-e legszegényebbek gyermekvállalása? Vagy: miképp biztosítható számukra is a „tudatos gyermekvállalás”?
És legalább az adventi napokon tessék kézbe venni a Bibliát is, urak! A keresztény erkölcs nem tesz különbséget a megszületendő gyermek fogantatásával kapcsolatos körülményeket illetően. Az élet fogantatása a teremtés része. Nincs bűnben vagy felelőtlenségben fogant gyerek. Csak olyan gyerek van, aki Isten ajándéka. Az ember dolga, hogy ezt az ajándékot miként fogadja el. Ha feltételeket támasztunk a gyermek létezésével szemben, azokat a törvényeket kérdőjelezzük meg, amelyeket az emberre bízott a Mindenható.
Ezért a nyomorúságban élő családok felelősségét erőltető pártvezéreknek azt a felelősséget kell végiggondolniuk, hogy a magyar társadalom miképpen tud boldogulást és jövőt teremteni legszegényebb gyerekeinek, miképp tudja a szülők felelősségvállalását megkönnyíteni, és miképp tudja ezt a felelősséget szociális biztonsággal körülvenni.
Megértjük, bár el nem fogadjuk azok álláspontját, akik szerint az élet valamilyen haszonlesésből fogant, és nem az ember spirituális lényegéből és Isten földi jelenlétéből származik. Ámbátor azok a társadalmak képesek fennmaradni, amelyek elfogadják az életet a megszületett gyermekek képében is. Az írek vagy a lengyelek például így gondolkodnak, ezért haladnak is.
Az irigy nép, amelyik elirigyli mások gyermekeit és a haszonlesésre alacsonyítja le a puszta létezésüket, annak nemzete elvész. Ezért az a feladat, hogy a nem irigy magyar népesség minden megszületendő gyermek számára a legtöbb esélyt biztosítsa a boldoguláshoz. Hogy fennmaradjunk és haladjunk!
* A szerző az MCP szóvivője.