A magyar közösségnek az a legfontosabb, hogy a döntéshozatal minél közelebb kerüljön az állampolgárhoz – magyarázza a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, miért támogatja a Ponta-kormány decentralizációs tervezetét.

Romániában most persze nem elsősorban az RMDSZ ad a decentralizációnak etnikai vetületet. A bukaresti politikusok nem tudnak szabadulni a víziótól, hogy a magyarok egy napon a hónuk alá kapják Székelyföldet, és meg sem állnak vele Magyarországig. Ez a félelem diktálta a mostani folyamatban a rendőrség törlését az önkormányzati hatáskörbe utalandó intézmények köréből. A kormányzó liberálisok elnöke, Crin Antonescu kijelentette: a rendőrség decentralizációja az állam egységét veszélyeztetné. Szerinte a székelyek autonómiatörekvései nélkül nem lenne szükség a rendőrség központosított ellenőrzésére sem.

A decentralizáció tényleg rejt veszélyeket, de nem ezeket. Az önkormányzatok alárendeltségébe kerül ugyanis több ellenőrző hatáskörrel rendelkező intézmény. A bukaresti műemlékvédők szomorúan állapították meg, hogy a brutális fejlesztéseiről híres főpolgármesternek ezentúl nem kell éjszaka bontania az évszázados ingatlanokat,megteheti nappal is, hiszen az illetékes felügyelet vezetője az ő beosztottja lesz.

A decentralizáció Achilles-sarka a pénz. A kormánynak a helyi hatóságoknak átadott feladathoz pénzforrást is rendelnie kellene, de ezt a kabinet sajátosan értelmezi. Az önkormányzati hatáskörbe kerülő intézmények jövőre az ideivel azonos költségvetési kiutalást kapnak, de ez csupán pénz. Pénzforrásról akkor beszélhetnénk, ha a kormány lemondana az önkormányzatok javára az adók bizonyos hányadáról, egyúttal rájuk bízva az illető adónem begyűjtését is. Az önkormányzatok erre rá is szolgálnak: jobb adóbehajtók a kormánynál, amely az utóbbi időben úgy gyűjtött be kevesebb adót, hogy közben nőtt a gazdaság. És mégsem.

Az iskolák fenntartói például több éve az önkormányzatok, és a tanárok fizetését is a helyi önkormányzatok folyósítják. De míg a béreket a kormány rendszerint hiánytalanul átutalja a polgármesteri hivataloknak, az épületek állagmegőrzésére a helyi elöljárók inkább aszerint kapnak vagy nem kapnak pénzt, hogy Bukarestben a pártjuk éppen hatalmon van-e. A polgármestereknek, megyei tanácselnököknek ezentúl még több okuk lesz, hogy Bukarestben kalapozzanak.

A kormány eredetileg átfogó reformot tervezett közigazgatási régiókkal, ezt azonban az államfő több alkotmányossági óvással elszabotálta. A mostani decentralizáció a régiósítással kapcsolatos várakozást igyekszik kielégíteni, de azzal éppen ellentétes a folyamat. A régiósítás helyett megyésítés zajlik. A hatáskörök nagy része a megyékhez kerül, és nehezen képzelhető el, hogy belátható időn belül ezeket a hatásköröket tőlük visszavegyék. A magyar közösség így kétszeresen is nyertese lehet a decentralizációnak, amellyel elhalasztódik a magyarság szempontjából előnytelen régiósítás.