Alapos vizsgálat alá veti a német gazdaságot az Európai Bizottság, jelentette be a testület múlt héten, hogy kivizsgálja, vajon az uniós küszöbértéket amúgy meghaladó folyó fizetési mérleg tartósan magas, hároméves átlagban hat százalékot meghaladó többlete negatív hatással van-e az uniós gazdaságra.

Évek óta jelennek meg tanulmányok, elemzések, szakértő vélemények, politikai megnyilatkozások arról, Németországnak többet kéne tennie az európai gazdaságért, nem csak elvárnia, hogy az amúgy is súlyos adósságban úszó országok megszorításokat hajtsanak végre. A bizottság most lépett, a németek nem kis politikai felháborodását kiváltva. José Manuel Barroso, az EB elnöke a bejelentéskor az idő nagyobb részét azzal töltötte, hogy megnyugtassa a kedélyeket: a bizottság nem akarja a német versenyképességet letörni.

Ehhez képest a német újságíró kérdése Barroso húszperces magyarázkodása után is arra vonatkozott: nem kéne-e inkább a többi országgal foglalkozni, amelyeknek nem megy jól, és nem a jól teljesítő Németországgal kötekedni? Pedig mindössze arról van szó, hogy a bizottság készít egy mélyelemzést, melyben feltehetőleg majd azt tanácsolja, hogy a többletből fektessenek be minél többet Németországban.

A bizottság a válság során rengeteg pluszfeladatot, jogosítványt kapott, szankciókkal megerősítve. Azonban a brüsszeli testület nem él a politikailag kétségtelenül érzékeny eszközökkel. A bírálók szerint túl óvatos. A bizottságnak most először elvileg lehetősége lenne eurózónás költségvetéseket visszaküldeni a fővárosokba, ha valamit túl kockázatosnak lát – de ezzel sem élt.

Ha eddig óvatosak voltak Brüsszelben, most még inkább azok lesznek. A múlt héten Hágában találkozott a holland Geert Wilders, a muszlimokat, legutóbb pedig a kelet-európai bevándorlókat megbélyegző politikus, és a francia Marine Le Pen, a szélsőséges Nemzeti Front vezetője, aki szakított apja antiszemita vonalával, és a felmérések szerint Franciaország legerősebb pártját vezetheti a májusi európai választásokra készülődve.

Wilders és Le Pen euróellenes, bevándorlásellenes választási szövetséget kötött. Wilders közölte: „A mai történelmi nap, mert ma kezdődik az európai elit, a brüsszeli szörny alóli felszabadulás!” Az még elválik, hogy az Izrael-barát Wilders és a finoman szólva kevésbé Izrael-barát Le Pen egymásra találása meddig tart ki. Az is biztos, hogy olyan betegség tünetei ők, amelyet kezelni kell, és nem elszaladni előle. A „brüsszeli szörnyet” azonban megbénítja az, hogy nem akarja még jobban felkorbácsolni az euroszkeptikus érzelmeket. Hiába a több jogosítvány, a választók haragjától tartva Brüsszel óvatosan lépked.

Egyetlen tagállam választóit sem akarja magára haragítani, féltve az európai projektet, és félve attól, hogy a nagyarányú euroszkeptikus képviselet az Európai Parlamentben lassíthatja, esetleg akadályozhatja az ügymenetet. Orbán Viktor kormányfő is azzal érvelt az EU-ellenes magyar szabadságharc idején Brüsszelben, hogy valójában ő tart ellent az euroszkeptikus tömegeknek, hangulatnak Magyarországon. „Ne üssetek engem, mert elveszítitek a magyarokat” – körülbelül ez volt az üzenete, és bevált. És most ebbe a csapdába esik bele a brüsszeli szörny megannyi más országban is.

Angela Merkel német kancellár és Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke