A rezsiharc árnyékában
De miért kell a választásokig várni? A kormánynak most megvan a kétharmados többsége, később nem lesz. Ha az energiaár csak elhatározás kérdése, és hiba volt az előző kormányok áremelése, akkor miért nem állítja vissza a 2002-es gázárakat? Vagy miért nem csökkenti az árat a felénél kevesebbre, legalább a 2002-es árak inflációval növelt szintjére, ahogy Rogán Antal ígérte? És miért fizetett Magyarország 280 milliárd forintot a rezsicsökkentés és az ellátásbiztonság indokával megvásárolt cégekért az E.ON-nak, ha jövőre nem lesz további rezsicsökkentés. Miért fizetett Magyarország 280 milliárd forintot az E.ON-nak, ha a kormány tudta és leírta, hogy a megvásárolt társaságok értéke csak 110 milliárd forint volt? Csak nem így fizette meg Orbán Viktor a német E.ON-nak a rezsicsökkentéssel okozott veszteségeket?
Ez a kormány volt az, amelyik olcsóbb üzemanyagot és gyarapodó nemzeti vagyont ígért az 500 milliárd forintos Mol-részvénycsomag megvásárlásakor. Ehhez képest az üzemanyag drágább lett (mintegy 100 forinttal), a vásárolt nemzeti vagyon pedig kevesebbet ér (mintegy 150 milliárd forinttal). Az ügylet egyetlen nyertese az ismeretlen hátterű orosz cég, a Szurgutnyeftyegaz volt, amely mintegy 130 milliárd forint haszonra tett szert a magyar adófizetők terhére. Megérte?
Közben a miniszterelnök már bejelentette, hogy a kormány folyamatosan tárgyal hat-hét nagyon komoly, korábban privatizált közműcég visszavásárlásáról, állami kézbe vételéről. Csodálkozunk, hogy nincs beruházás, nincs gazdasági növekedés, nincs elosztható többletjövedelem?
Végül is mindent állami tulajdonba lehet venni. Volt már ilyen. Ugyan mi különbség van a gázszolgáltatás és a telekommunikáció között? Ugyanolyan monopol szektor, több embernek van telefonja, mint ahányan gázzal fűtenek, és a családok kiadásaiban is ugyanolyan nagyságrendet jelent a telekommunikációs kiadás, mint a fűtési költség.
Nem a közösségi tulajdonú közszolgáltatással van baj, az lehetséges megoldás. Csakhogy mindez sokba kerül. Eddig közel 1000milliárd forintot költött az állam energetikai cégek vásárlására, és mi hasznunk belőle?
2013-ban 300 milliárd forinttal költünk kevesebbet egészségügyre, mint 2010-ben. Oktatásra és a szociális kiadásokra is sokkal kevesebb jut. Ha nincs elég pénz a köz- és felsőoktatásra, ha az orvosok és egészségügyi dolgozók fizetése megalázóan alacsony, ha a pénzhiány miatt hosszan kell várakozni az egészségügyi ellátásra, akkor miért akarunk energetikai (és még ki tudja, mi mindenféle) cégekre költeni?
Az államnak a rendelkezésre álló forrásait azokra a közszolgáltatásokra kellene költenie, amit senki más nem csinál meg helyette. Oktatásra, kutatásra, egészségügyre, közlekedésre, a közrend fenntartására. Mindenki így járna jobban.
Az olcsó közszolgáltatáshoz nem kell megvenni az eszközöket, nem kell tulajdont szerezni, az elérhető szabályozással is. Úgy tűnik, a nonprofit szolgáltatást az érdekeltek is elfogadják, és az meg is valósítható. Igaz, azzal sem érhető el az olcsó energia. De addig is minden energetikai cégvásárlásra elköltött adóforint egyfelől éppen az egészségügyre, oktatásra, szociális ellátórendszerre fordítható forrásokat csökkenti, másfelől – a szükséges hitelfelvételek miatt – növeli az államadósságot. Miközben az adósságcsökkentés elsőrendű, alaptörvénybe is foglalt cél. Ha a megszerzett vagyonelemért a valós értéket fizeti a kormányzat, akkor az ilyen ügylet a fentiek ismeretében – butaság. Ha azonban adófizetői forintokból nagyvonalúan és például az E.ON esetében bevallottan a 110 milliárd forintos valós érték helyett 280 milliárd forintot fizetnek ki, akkor az a magyar állam részéről bűncselekmény, az E.ON esetében pedig a tiltott állami támogatás gyanúját is felvetheti. Ha ez utóbbi beigazolódna, akkor mintegy 170 milliárd adóforintot vissza lehetne szerezni az Európai Bizottság segítségével Magyarország számára.
Erről szólt Mesterházy Attila pártelnök bejelentése, amely szerint az MSZP a jogosulatlanul kifizetett adófizetői forintok Magyarország számára történő visszaszerzése érdekében kezdeményezi az Európai Bizottság vizsgálatát. A Fidesz szerint ez a rezsicsökkentés elleni támadás, és jó helyen van a kifizetett pénz a német részvényeseknél. Ez annak a beismerése, hogy így fizették meg az E.ON-nak a rezsicsökkentés árát. Akkor ki(k) a hazaáruló(k)?
* A szerző az MSZP Energetikai Tagozatának elnöke.
