„A falba verem fejem” (Korda György)

„Balogh József először négy-öt alkalommal, a közepest meghaladó erővel, ököllel a nő arcába ütött, majd a hajánál fogva megragadta őt, és egy alkalommal a terasz fából készült korlátjához verte a fejét.” (A Havaria Press híre Balogh József képviselő ügyészségi kihallgatásáról)

Balogh képviselő máris nehezen felejthető figurája a kótyagos alakokban, meredek fazonokban, holdkóros fickókban, ütődött faszikban egyébként sem szűkölködő élpolitikának. Nemcsak látványos, technikailag talán nem mindig tökéletes, de kétségbevonhatatlanul lelkes jobb- és balegyenesei, korlátokat nem vagy direkt csak fejodaverési céllal ismerő harcművészeti technikái emlékezetesek, hanem nyelvi megoldásai is. Vajon mikor hallunk már egy vak komondor szintű verbális ostorcsapást mondjuk Mesterházy Attilától, akinek a legnagyobb ötlete az volt a hétre, hogy az Európai Bizottságnál támadja meg az E.ON gáztárolóinak megvásárlását – de a parlamenti fölszólalásából nagyon úgy tűnt, hogy nem egészen érti, mi ez az egész, valami extraprofitról beszélt, amit a kormány az emberek elől el akar költeni. Még jó, hogy nem rezsicsökkentésezett.

Balogh „The Greatest” József gazdag életművéből mégis inkább a „Terike is iszogatott” kezdetű virtuóz limericket emelnénk ki, amelyben a költő érzékletes képek segítségével érzékelteti, hogy a mindennapi pofozás tárgya („Terike”) sem különb a Deákné vásznánál, tehát egyenlő erők összecsapásaként értékelendő kvázi, amikor a költő összecsap „Terikével”, mintegy fifti-fifti kábé nagyjából, nem merné az ember különösebben megtippmixelni.

A magunk részéről komolyan tudnánk drukkolni egyébként egy 185-190 centiméter magas, erős testalkatú, közel 105 kilogrammos versenysúlyú Terikének, aki masszívan védekezik a sarokban, majd kibontakozik a kettős fedezékből, szűk, de kemény horgokkal, gyors kombinációkkal fordít. Ha meg „beiszik”, akkor hát nehéz vele bírni, és ilyenkor veri Balogh képviselő („Józsika”) fejét a korlátba.

Balogh képviselőnek alighanem egyik utolsó, de utolérhetetlenül (tehát: szokásosan) stílusos alakítása volt a hétfő esti, amikor is a kormánytöbbséggel együtt megszavazta Kövér házelnök javaslatát a Balogh lemondását álmonoklival követelő két DK-s képviselőnő pénzbüntetésére.

Itt jegyezzük meg, hogy Kövér házelnöknek egyébként igaza volt, ahogy a Balogh lemondását követelő képviselőnőknek is.

Azért van abban valami logika, vagy nem is tudom, támogatható elképzelés, hogy az Országgyűlés mégsem valami flashmobkényszeres alternatív hippiszínház, ahol minden hétre jut néhány bohóctréfa vagy egyéb látványos, közönségszórakoztató akció, az egyik óriáscigisdobozzal hadonászik, a másik elfoglal valamit a teremben, a harmadik monoklit fest magának, a negyedik összefirkálja társa iskolaköpenyét, az ötödik megharapja a jegyző bokáját, a hatodik direkt telefingja a liftet.