Lencsés Károly: A bűnösség vélelme
Megdöbbent Rogán Antal, amikor arról értesült, hogy az ároktői banda újabb tagja kerülne félig szabadlábra, vagyis házi őrizetbe, miután előzetes letartóztatásának maximálisan négyéves határideje a jövő héten lejár. A csoporthoz tartozó két másik embert ugyanezen az alapon már korábban ki kellett engedni a fogdából, és azonnal meg is szöktek, bár nem sokkal később Svájcban elfogták őket.
Érthető, ha a Fidesz frakcióvezetője aggódik, mert súlyos bűncselekmények elkövetői – itt a vád szerint rablássorozatról és emberölésről van szó – kikerülve az elzárásból nagy valószínűséggel tényleg megszöknek, hiszen nincs mit veszteniük. Ezért megnyugtató, ha az ilyen ügyek vádlottait a jogerős ítélet meghozataláig rács mögött tartják.
Csakhogy a kormánypárti politikus fordítva ül a lovon, amikor az előzetes letartóztatás időtartamát emelné öt évre, illetve az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának egyik javaslata egyes esetekben akár korlátozás nélkül meghosszabbíthatóvá tenné. Ez ugyanis azt jelentené, hogy az előzetes fogva tartás előzetes büntetéssé válna, tekintet nélkül arra, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillet. Ráadásul könnyen előfordulhat, hogy utóbb kiderül: valaki ártatlanul ült előzetesben évekig. Van jó néhány példa erre.
Ésszerűbb megoldás is létezik: a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak komolyan kellene vennie a szabályozást, amely szerint azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítottat fogva tartják, soron kívül kell az eljárást lefolytatni. Négy év pedig egy bonyolult bűncselekmény bizonyítására és a tettesek felelősségre vonására elegendő.
Ha mégsem, mert hiányoznak a személyi vagy a tárgyi feltételek, hát tessenek költeni rá. Az ároktői ügyben állítólag két évet kellett várni a DNS-vizsgálat eredményére, mert a bűnügyi technikai intézet kapacitáshiánnyal küzd. Az intézmény vezetője szerint kétszázmillióra lenne szükség ahhoz, hogy a szakvéleményt akár napokon belül elkészíthessék. Tegyük hozzá: egy-egy nemzeti konzultációra, kormányzati propagandakampányra ennek sokszorosát költötték.
A megdöbbent politikus mégis a büntetőeljárási törvény azonnali módosítását követeli. Vagyis: a szabályozást – e ciklusban már sokadjára – egyetlen élethelyzethez igazítják, ami egy jogállamban elfogadhatatlan. Jogerős ítélet nélkül ésszerűtlenül hosszú ideig egyébként sem lehet senkit rács mögött tartani, mert az ellentétes az alaptörvénnyel, az emberi jogok európai egyezményével és a humánummal.
Az alkotmánysértés a kormányt bizonyára nem zavarja, de Strasbourgban rossz néven veszik, ha a gyanúsított évekig ül vizsgálati fogságban. Akár néhány hónapnyi, indokolatlanul előzetesben töltött idő után is ítélnek kártérítést, de négyévnyi fogva tartás miatt már szinte bizonyos, hogy a magyar államnak mindenképpen fizetnie kell. Egy-egy ilyen esetben 10-15 ezer euróval biztosan kell számolni, így elég gyorsan összejöhet a bűnügyi technikai intézet hiányzó kétszázmilliója.
Van egy másik szempont is: ha az állam el akar rettenteni a jogsértésektől, nem a Btk. vég nélküli szigorítása a megoldás. Inkább azt kellene üzenni, hogy aki áthágja a törvényeket, nem kerülheti el a nagyon rövid időn belül megtörténő felelősségre vonást.
