Zalán Eszter: Nevesincs
Közepes méretű kelet-európai ország, a rendszerváltáskor az egyik éllovas. Fiatal, ambiciózus, egykor a szabadságért küzdő, erős otthoni felhatalmazással bíró jobboldali politikus – sorolta valamikor egy magánbeszélgetésen egy baloldali EP-képviselő, miért lenne Orbán Viktor és Magyarország tökéletes jelölt arra, hogy az Európai Bizottság következő vezetőjét adja.
Lenne – ezen van a hangsúly, hiszen az elképzelés teljesen sci-fi. Orbán Viktort nem érdekli Európa, és nem is hagyná ott Magyarországot a brüsszeli színjátékért. Az EB-elnökkel és más uniós vezetői posztokkal kapcsolatos népszerű találgatások között pedig nemhogy Orbán, egyetlen magyar név sem szerepel.
Ezen nem szabad csodálkoznunk. Egyrészt nem feltétlenül mérce elismertségben, „európaiságban”, hogy adott ország szülöttének neve belekerüljön a kalapba. Csehország – hasonlóan Magyarországhoz – népszerű, a rendszerváltáskor tiszteletet kivívó ország, neves politikusokkal. De az évek során kiderült, a cseh politikát jelenleg meghatározó elit egy része euroszkeptikus, nincsenek európai ambícióik. Nincs szlovák, szlovén név sem. A lett miniszterelnök – akinek valljuk meg, nincs sok esélye – azért merülhetett fel, mert nagyon komoly megszorítások árán elérte, hogy jövőre bevezetik a balti országban az eurót. Ezt igazi európai sikersztoriként értékelik Brüsszelben. De a háttérbeszélgetéseken, találgatások sorában holland név sem merült fel, sőt, eddig finn és osztrák sem, pedig ezek az országok az eurózóna élcsapatába tartoznak, melyeknek a hitelminősítők még mindig csillagos ötös osztályzatot adnak. Ez persze nem azt jelenti, hogy az utolsó pillanatban ne tudnának Brüsszelben előhúzni a kalapból egy osztrák vagy finn nevet.
De magyar nevet nem fognak előhúzni, mert magyar nevet nem ismernek. Nincs olyan magyar politikus a palettán, aki ilyen európai ambíciókkal bírna, kompromisszumkereséséről lenne híres, kiterjedt európai kapcsolathálózattal rendelkezne, és esetleg még meggyőző víziója is lenne arról, merre tartson Európa a következő öt évben. És ez nem függ a Fidesz-kormány elmúlt három évben bemutatott teljesítményétől. Igaz, akkor tud igazán eséllyel indulni egy politikus, ha kormánya támogatását valamilyen szinten élvezi.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a magyar kormány ne szeretne erős biztosi posztot a választások után (mondjuk egy energiaportfóliót). Ehhez elsősorban jó miniszterelnöki lobbi és erős jelölt kéne. Valószínűleg Orbán Viktor szokásához híven az utolsó pillanatig szorosan közel tartja magához a kártyáit. Brüsszeli találgatások során leggyakrabban Navracsics Tibor és Szájer József nevét hallani, utóbbira azonban valószínűleg Orbán Viktornak továbbra is az Európai Parlamentben és az Európai Néppártban lesz szüksége. És persze ott van Mr. X., akiről nem tudunk még semmit.
