Varga Dóra: A nők helye
Százharminchat ország közül a nyolcvanhetedik helyet szerezte meg Magyarország a Világgazdasági Fórum nemek közti egyenlőséget vizsgáló listáján. Az európai uniós országok mind előttünk járnak, de még Thaiföld vagy Kenya is. Nem mintha a thai nőknek jobb lenne az életük, mint a magyaroknak: ez a rangsor azt mutatja meg, hogy a saját országukban milyen esélyeik vannak a férfiakhoz képest az egészségügy, az oktatás, a gazdaság, a politika terén.
Talán senkit nem ér váratlanul, hogy éppen a nők politikai részvételi lehetőségei miatt kerültünk Európa leghátsó traktusába. Hisz már csak egy kicsit rezzenünk össze, amikor egy kormánypárti képviselő virágcsokorral kér bocsánatot egy képviselőnőtől. Mert nálunk ez a módi: a pofon után elég néhány szál virág az asszonynak, s a fogadkozás, hogy többet ilyen nem fordul elő, és minden megy tovább. Úgy, ahogy addig. Vagy még durvábban.
De nem a „férfias” parlamenti beszólások miatt kerültünk a nők politikai részvételét tekintve a sereghajtó 120. helyre. Hanem azért, mert nagyon is kevesen, 9 százaléknyian vannak olyanok a magyar Országgyűlésben, akiket női mivoltuk miatt lehet sértegetni. E tekintetben még Szaúd-Arábia is jobb helyezést ért el, hisz év eleje óta 30 nő ülhet a 150 fős Súra Tanácsban. A férfiaktól jól elkülönítve persze, legyintenek sokan a statisztikára. Ám a listából Magyarország számára a rangsor élén álló országok az érdekesek, Izland vagy Svédország. Ezek azok, ahol az egész Európát aggasztó demográfiai mutatókat megfordítva sikerült növelni a termékenységi arányszámot. Kiemelkedő a nők politikai és gazdasági részvétele, és – európai viszonylatban legalábbis – kiemelkedő a gyermekvállalási kedvük is.
Mert ha több nő ül a parlamentben, biztosan nem hoznak olyan törvényeket, amelyek három gyereket szabnak a művi meddővé tétel feltételéül. Nem indítanak abortuszellenes plakátkampányt esélyegyenlőségi programok égisze alatt. Nem lehetetlenítik el álszent módon, szakmai vitára hivatkozva az abortusztabletta használatát. Mert tudják, hogy a nő legföljebb majd más utakat keres – például a szomszédos Ausztriába utazik tablettáért. Mert tudják, nem azért nem szül egy nő, mert lehetősége van a „könnyű” abortuszra, hanem mert nem látja maga előtt, hogy mi lesz azután. Mert egy olyan Magyarországon él, ahol még egy bababolt tulajdonosa sem tartja jó cégérnek a harmadik gyermekét váró alkalmazottját. Sőt átveréssel vádolja: mert az állásinterjún nem közölte, hogy szeretne még egy gyereket.
De figyelhetnénk a 14. helyen álló, Angela Merkel által vezetett Németországra is, ahol belátták, bölcsi nélkül nem lesz több gyerek, és alanyi jogon járóvá tették az ellátást. Mert a nők ma már nemcsak gyereket nevelni akarnak, hanem dolgozni is. Így, egyszerre, mindkettőt. Nálunk úgy remélik a gyed extrától a nagy csodát, hogy közben fizetőssé tették a bölcsődéket, és hat gyerek vár minden egyes férőhelyre. Most bővítik a családi adókedvezményt. Attól ugyan nem nő a gyermekvállalási kedv, hiszen nem teszi könnyebbé a kisgyermekes nők munkához jutását. Ám a választási kampányban jól jön majd a zsebekben hagyott 50 milliárd forint.
Ha több nő ülne a parlamentben, az nem kerülne egy fillérbe sem. De talán több gyermek születne.