A magyar holokauszt közelgő, 70. évfordulója alkalmából a kormány megemlékező programsorozatot szervez. A „Magyar Holokauszt Emlékbizottság 2014” elnöke Lázár János, Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Budapesten, a Józsefvárosi vasúti pályaudvar komplexumát a holokauszt gyermekáldozatai emlékhelyévé alakítják át.

Az új intézmény neve: Sorsok Háza Európai Oktatási Központ. Lázár János felkérte dr. Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, hogy az oktatási központ tartalmát határozza meg. Hinnünk kell a kormányzati szándék tisztaságában. A továbbgondolás azonban ebben az esetben is kötelező, hiszen a koncepciót, a döntést nem előzte meg széles körű, demokratikus konzultáció. Márpedig a magyar holokauszt nem zsidó, hanem össztársadalmi magyar ügy. Emberségünk, humánumunk történetének ügye.

Kell-e új intézmény, szervezet? A kitűzött célt nem tudja-e ellátni a budapesti Holokauszt Központ, a tervezett pénzügyi források átcsoportosításával? Készült-e ilyen tanulmány? Hogyan egyeztethető össze a Horthy-korszak állami kultusza a megemlékezéssorozattal? Horthy kormányzó antiszemita volt. Országlása alatt hozták meg Európa első zsidó törvényét, a numerus clausust. Ekkor születtek a hírhedt zsidótörvények, melyek fokozatosan megfosztották a zsidókat a létfeltételeiktől, majd állampolgári jogaiktól.

Horthy hatalma idején, Magyarországon történt Európa első tömeges zsidó deportálása. Kormányai kötöttek szövetséget a hitleri Németországgal, vezették bele az országot a második világháborúba. Horthy küldte a zsidó férfiak százezreit munkaszolgálatra, fegyvertelenül a frontra. Hivatali ideje alatt fosztották meg a zsidókat személyes szabadságuktól, zárták őket gettókba. Végül a magyar államigazgatás és csendőrség vagonírozta be és a magyar államvasutak szállította őket a haláltáborokba.

Több mint 400 ezer magyar zsidót. Valamennyi zsidó gyermeket, kivétel nélkül, a csecsemőket is. Továbbá: alkalmas-e dr. Schmidt Mária az új holokauszt-emlékhely kiállítási és oktatási programjának koordinálására? Sokoldalú munkásságának eredményei legalábbis nem egyértelműek. Különösen nem azok az antiszemitizmus, a Horthy-kor történelmi értékelése szempontjából.

Néhány példa: Lázár Jánossal közösen, Hódmezővásárhelyen létrehozott emlékhelyei nagymértékben eltolódnak a kommunista diktatúra bemutatása felé, míg a holokauszt megjelenítése meglehetősen szegényes. Ez igaz a Terror Háza Múzeum kiállítására is. A budapesti Auschwitz kiállítás forgatókönyvének bírálójaként elfogadta és megvédte a következőket: „Azért maradtunk a náci Németország mellett, hogy megóvjuk a magyar zsidóságot.” „Az 1938–39-es zsidótörvényeket Németország erőszakolta ki.”

„Eichmannék a kormánytól függetlenül működtek. Meg voltunk szállva.” Schmidt Mária „Reakciósnak lenni” című esszéjében írta: „…Bár a nemzetiszocializmusra megsemmisítő vereséget mértek ellenfelei, vezetőit példásan megbüntették, politikai újjászerveződésüket ellehetetlenítették, az ellenük folytatott ideológiai harcot egy pillanatra sem szüneteltették”„…valódi náci bűnös már nem nagyon volt fellelhető, bűneik átstrukturálódtak a polgári, istenhívő, nem baloldaliakra...”„…Mindez (a proletariátus középosztályosodása) elősegítette a holokauszt középpontba állítását, vagyis azt, hogy az antifasiszta baloldal, az „áldozatok” (zsidók, nők, homoszexuálisok, vallási, nemzeti, faji kisebbségek, marginális csoportok, kisebbségek) szószólójává válhasson.”

„…Attól kezdve azonban, hogy a század legfontosabb történeteként a holo kausztot tételezték, az áldozatiság került a fókuszba. A győzelem, az erő, a tehetség, a kitartás, az ambíció, a teljesítmény pedig egyfajta gyanús fénytörésbe került.” Példák Schmidt Mária beszédeiből, könyveiből: Bárdossy pere kirakatper, a Horthy-korszakkal szemben súlyosan elfogult volt. Bárdossy háborús bűnösségét végig kell gondolni. Lehetett volna-e másképpen döntenie? Mérlegelni kell a körülményeket, mekkora volt a mozgástere. (Egy bécsi konferencián, 1995-ben állt ki Bárdossy mellett).

„Bármennyire is sajnálatos: a holokauszt, a zsidóság kiirtása, vagy megmentése mellékes, mondhatni marginális szempont volt, ami egyik háborús fél szempontjai között sem szerepelt.” – mondta másutt. A bécsi Wallenberg emlék-konferencián kijelentette, hogy a zsidók jogfosztása Magyarországon az 1930-as évek végén kezdődött. Nem említette a zsidók elleni, korábbi pogromokat, elfelejtette a numerus clausust, a jóval korábban hivatalos ideológiává, majd politikává vált antiszemitizmust.)

További „apróságok”: Schmidt Mária hívta meg a XX. Század Intézetbe Ernst Nolte német történészt, akinek hírhedté vált tétele szerint a németek humánusak voltak, mert az áldozatok a gázkamrákban 40 másodperc alatt meghaltak. Ungváry Krisztián történész felkérte Schmidt Máriát, számoljon el az Emlékpontok Projektet támogató, több százmillió forint közpénzzel. Az elszámolás sorsa ismeretlen. Végül két értékelés Schmidt Mária talán legnagyobb hatású szakmai munkájáról, a Terror Háza Múzeumról:Braham professzor, a magyar holokauszt  világhírű kutatója 2002-ben a Terror Háza kiállítást történelemhamisítónak és aktuálpolitizálónak minősítette.

Ungváry Krisztián mérsékelt jobboldali történész: „A káosz háza”. Az új emlékhely neve, a „Sorsok Háza” hamis. Sors alatt az előre nem látható eseményeket, nem befolyásolható véletleneket jelöljük meg. A holokauszt népirtás volt, melyet tudatosan terveztek és hajtottak végre. A magyar holokauszt a magyar állam által előkészített, szervezett és lebonyolított tömeggyilkosság volt saját állampolgárai, magyar emberek ellen, melyet a náci, német szövetségesek végeztek be.

Véleményem szerint a magyar holokauszt 70. évfordulója méltó megemlékezéséhez a magyar kormánynak szakítania kell a bűnös Horthy-rezsim szellemiségével, azt el kell ítélnie egyértelműen, nyíltan, ország és világ előtt. Biztosítania kell a holokauszt intézmények szakmai, személyi függetlenségét, autonómiáját, működésének anyagi, pénzügyi feltételeit.

Dr. SchmidtMária helyett más történész kutatót kell megbízni az új emlékhely szakmai vezetésével. Schmidt Mária nem holokausztkutató és nem független. Eddigi tevékenysége inkább relativizálni, kisebbíteni igyekszik a Horthy-korszak bűneit, felelősségét. Alkalmas-e dr. Schmidt Mária az új holokauszt emlékhely kiállítási és oktatási programjának koordinálására? Sokoldalú munkásságának eredményei legalábbis nem egyértelműek. Különösen nem azok az antiszemitizmus, a Horthy kor történelmi értékelése szempontjából.

A szerző közgazdász