Van az Országos Mentőszolgálat oktatási portálján egy menüpont, a kurzusválasztó. Ez ugyan a belső képzési formák kínálatában nyújt eligazodást, ám a jelek szerint egy ideje az állampolgárok adójából fenntartott, működtetett sürgősségi mentőellátás is kurzust választott, mégpedig politikait. Nem mindegy, mégis hagyjuk most, hogy önszántából, vezetőik belső megfelelési kényszeréből, vagy külső erőhatásra. A lényeg, hogy – feltételezhetően az ott megalázóan kevés pénzért dolgozó orvosok, ápolók, sofőrök tudta nélkül, s vélhetőleg akarata ellenére – szervezetként politikai szándékok kiszolgálója lett. Eszköze az éppen regnáló kurzus nem feltétlenül európai ízlésétől távol álló megmozdulásokkal szembeni állami intoleranciának.

Nemrég például azt közölték, hogy az ombudsman korábbi ajánlása ellenére kizárólag pénzért hajlandók „biztosítani” az október 23-i összellenzéki tüntetést. Előzőleg a Budapest Pride felvonulásával játszották el ugyanezt.

Reméljük, az idén október 23-án majd kevesen szorulnak rájuk, de mi történik, ha valaki mégis rosszul lesz? Fölugrik vagy leesik a vérnyomása, megszédül, megbotlik, a lábát töri? Nem megy ki hozzá a mentő? Vagy kimegy, de a beavatkozás előtt megkérdezik a betegtől: mondja csak, nem a Bajnaiékkal vonult fel maga, mert akkor előbb hozzon igazolást arról, hogy a szervezők utólag kifizetik a mentőszolgáltatás díját.

A gyülekezés alapjogát súlyosan korlátozza az Országos Mentőszolgálat látszólag csak pénzszerző, ám legalább annyira megfélemlítő, bizonytalanságban tartó magatartása. Ebben a dühödt, indulatos közéletben, közhangulatban hányan mernek nyugalomban az utcára vonulni, ha még a mentők is csak külön juttatásért biztosítják az ellátásukat? Huszonhárom évvel a békés rendszerváltás után ma sem természetes, hogy a polgári demokrácia gyakorlásának egyik európai módja, megnyilvánulási formája a szabad véleménynyilvánítás, az utcai tüntetés, a felvonulás, a gyülekezés lehetősége. Akkor is, ha az nem éppen a kormányt szolgálja békemenetként.

Az értékazonos vagy legalább egy-egy ügyről hasonlóan gondolkodó emberek közös fellépése, demonstrációja nem lehet a vagyonosság függvénye. Ezt a jogot nem lehet lázári mércével mérni – ha nincs pénzed, annyit is érsz –, nem lehet egy jogszerűen működő szervezet, párt mozgásterét, legyen bármilyen színű és álljon bármelyik oldalon, áruba bocsátani. Árulkodó, hogy a szabadpiactól, a versenyhelyzettől olyannyira irtózó, a kapitalizmust megvető kormány éppen a gyülekezés lehetőségét teszi pénzzé.

Bajnaiék persze fizethetnének is, valószínűleg össze tudnák dobni a mentők által kért összeget, csakhogy egyszer az már mindannyiunk által kényszerűen ki van fizetve. Az egyetlen állami biztosítónak, és kötelezően. Tessenek szolgáltatni érte annak is, aki esetleg más kurzust akar választani.