Cseri Péter: Elkésett bevetés
Ácsné nem ismeretlen a közéletben, bár soha nem sorolta magát egyetlen párthoz sem. Ennek ellenére rendre a politikai harctér jobboldalán bukkant fel. Alapítója és elnökségi tagja az Élőlánc Magyarországért pártnak, amelynek credója szerint „aki a kormányhoz vagy az ellenzékhez ma csatlakozik, az túlságosan naiv, talán vak, vagy olyan konkrét céllal és szándékkal teszi ezt, mely hazánk érdekével ellentétes”.
Ilyen hitvallással nehéz is lenne politikai támogatókat találnia, pláne, ha hozzávesszük, hogy Ácsné szakmai életútja szorosan összefonódik Ángyán Józsefével: egykor együtt jártak a gödöllői agráregyetemre, és a kishantosi projekt megvalósításában is vállvetve küzdöttek évtizedeken át. Amikor Ángyán doktor távozott agrár-államtitkári posztjáról, majd a pártjából is, azok is kegyvesztetté váltak kormányoldalon, akik kitartottak mellette.
Például Ácsné, aki egyik szerkesztője a Kié legyen a föld? nevű weboldalnak, amely rendre közli Ángyán József írásait. A kishantosi ökogazdaság azonban kiszolgáltatott a mindenkori hatalomnak, hiszen kizárólag állami bérelt földeken gazdálkodik. November elsejével azonban az összes parcellát kihúzzák a társaság lába alól, a Nemzeti Földalapkezelő idén tavasszal elbírált pályázatán ugyanis egyetlen hektárt sem hagytak meg a vidékfejlesztési központ használatában.
Olyanok kapták meg a földeket, akiknek eddig közük nem volt a biogazdálkodáshoz. Agrárszakemberek és környezetvédők szerint hatalmas érték, fantasztikus tudás mehet veszendőbe. A kishantosi tangazdaságban ugyanis nagyüzemi méretekben képesek vegyszerek és műtrágyák használata nélkül is eredményesen gazdálkodni. A döntéshozók részéről eddig csupa olyan érv hangzott el a megdöbbentő pályázati eredményekkel kapcsolatban, amelyeket a nonprofit cég csípőből megcáfolt.
A hivatalos magyarázatok tagadják, hogy az Ángyán-kapcsolatnak köze lenne a biogazdaság kisemmizéséhez. Ácsné és csapata már csak a közvélemény nyomásában bízik. Ők szakmai érvekkel próbálnak hatni, ami dicséretes, de aligha lehet eredményes. Hiába vetette be a héten búzával a Greenpeace a kishantosi földeket, a performance csak szolid érdeklődést váltott ki. A zöldszervezet elkésett a vetéssel, akármekkora betűkkel is vésték bele a földbe, hogy Save Kishantos.
A nemzetközi hírű tangazdaság – kicsinyes politikai bosszú áldozataként – alighanem eltűnik. Ezúttal nemcsak az róható fel az agrárkormányzatnak, hogy saját kegyeltjeinek juttatta az állami földeket, de egy nemzeti kincs elpusztításával is el kell majd számolnia.
