A magyar laboratóriumban töretlenül folytatódik az a halálos kísérlet, amellyel a kormány – ahogyan azt Orbán Viktor a hét végén a brit The Daily Telegraphban megfogalmazta – ellenáll „a nemzeti szuverenitás felemésztését” célzó brüsszeli törekvéseknek.

Vagy inkább egy megszállott makacsságával totális háborúban bombázza szét nemcsak a liberális parlamentarizmus maradékát, hanem a szabadpiaci gazdaságot is. Mert nem hisz Európa minél szorosabbra font uniójában, a szerinte hatalmukat átmentő ravasz kommunisták örökösei és a szélsőliberálisok, ’68-asok házasságában. Autoriter nemzetállamként, saját államkapitalizmusával remél boldogulni a világban.

Míg a kormányfő a nemzetközi színtéren vívja háborúját, talpasai itthon az aprómunkával serénykednek. Hétfőn újabb három magyarországi nagybefektetővel kötnek „stratégiai megállapodást”. Ha jót akar, multi és magyar vállalkozás egyaránt csatlakozik a hatalom asztalához meghívott cégekhez, láncszemeként annak a korporatív hálónak, amit a kabinet sző.

Aki nem kerül be a körbe, vagy nem bólogat a kiválasztottaknak beszállítóként – annak itt kevés levegő jut. A piaci konkurenciaharcot felváltja, de legalábbis e körben kiegészíti a kormány iránti lojalitásért vívott sunyi, informális küzdelem. Néhány multi, így a közműszolgáltatók tovább izzadhatnak, hiszen Varga Mihály bejelentette, hogy a választásokig elképzelhető egy újabb tízszázalékos rezsicsökkentés, a bankok meg elgondolkodhatnak: nem a pénzügyi szektor magyarországi rémálmán, mint azt a CIB anyavállalatának vezérigazgatója mondta, hanem azon, hogy a nemzetgazdasági miniszter csalódott.

Mert a bankok nem tettek szinte semmit, hogy megoldják a devizahitelesek problémáját, így hát ismét megfenyegette őket: a kormány csak november elejéig vár, aztán benyújtja saját javaslatát. Az pedig, tudjuk, semmi jót nem jelent, mert a hatalom soha nem tétlenkedett, hogy olyan jogszabályokat vigyen keresztül a parlamenti kétharmaddal, amelyek akár vállalati, intézményi szinten is kikényszerítik a központi akaratot, egyszersmind verik szét a piacot.

Miközben a multik elleni támadás nem csitul, a múlt pénteken Koszorús László törvénymódosító javaslatot nyújtott be a parlamentnek. A fideszes képviselő „a jogbiztonságot és az átláthatóságot” szolgálva megteremtené annak lehetőségét, hogy a kormány kivonja azokat az egyébként engedélyköteles vállalati összefonódásokat a Gazdasági Versenyhivatal eljárása alól, amelyeket „rendeletben közérdekből – így különösen a munkahelyek megőrzése, az adott ágazat nemzetközi versenyképességének megerősítése, az ellátás biztonsága érdekében – nemzetstratégiai jelentőségűnek” minősít.

A GVH feladata e területen ezzel értelmét veszti: a kormány olyan gazdasági konglomerátumokra, érdek-összefonódásokra, monopóliumokra bólinthatna rá, amelyeket éppen jónak lát. Apróbb-nagyobb léptekkel, de töretlenül haladunk a nemzeti szuverenitásba csomagolt Orbán-államkapitalizmus kiépítése felé.