Pető Péter: Nevetéstan
Jelentőségéhez képest meglehetősen visszafogott figyelmet kapott a közlemény, amelyben a KDNP becenevet viselő politikai szervezet a többi közt azt is leszögezte: az állam felelősséget vállal a gyermekek neveléséért.
Figyelemre méltó fantáziagazdagságra vall, ha valaki képes rémisztőbb vízióval előállni, mint az, amelyben a Hoffmann Rózsa fémjelezte, Semjén Zsolt-i értelemben vett kereszténydemokrata részleg elképzelései szerint alakított gyermekek lepik el az egykor Magyarország néven azonosított, most zártkörű részvénytársaság üzemeltette NER-ipari parkként működő területet.
Igaz, ha megvalósulna a KDNP-s álom, legalább a stadionok megtelnének. Merthogy a diákok nyilván az első órák egyikén értesülnének Harrach Péter teóriájáról, amely szerint az arénák egészségügyi intézmények. Az kétségtelen, hogy az első B-középben végrehajtott tüdőátültetés a globális figyelem fókuszába küldi majd a projektet, ám egyelőre csupán az unortodox vérvételt tesztelik az ultrák. Tudom, komolyan is vehetném a közlést, de a helyzet nem javulna, mert abból az következik, hogy Harrach szerint kölykök tízezrei kezdenek el jégtáncolni, birkózni, s úszni, ha húszezres stadiont látnak. Elvégre a tömegesítés alapja nem főként az elmaradott térségek szerény létesítményekkel való ellátása, hanem a frankó VIP-páholyok kimeszelése.
Persze ideje lenne, ha e logika végre nagyobb teret nyerne. A kereszténydemokraták talán ezért tekintik fő céljuknak, hogy a kreativitás, az autonómia, valamint a kezdeményezőkészség kivesszen az oktatási rendszerből. E törekvés érthető, ha a küldetés a KDNP utánpótlásának garantálása. Szükség van az ifjakra, akik gondolkodás nélkül szavazzák meg a szegénység kriminalizálását érintő előterjesztéseket, s antikommunizmusukat azzal igazolják, hogy rendre leszavazzák Schiffer András az ügynökakták nyilvánosságát érintő javaslatát.
Ez az egész nem is okozna különösebb fölfordulást, ha Orbán Viktor miniszterelnök nem döntött volna úgy, hogy a fantompárt kezébe adja az oktatást, azaz a holnap kulcsát. Ám a kormányfő ezzel az indokolhatatlan manőverrel jelentkezett, minekután a minap már Pokorni Zoltán is kénytelen volt rögzíteni: ez a rendszer így nem maradhat. Ez a hozzászólás azért ne zaklasson föl senkit, mert a Fidesz alelnökének véleménye hozzávetőleg annyira befolyásolja a kormány politikáját, mint a magyar sísport fejlődése a szomáliai kalózok fegyverbeszerzéseinek finanszírozását. Ha ugyanis Orbánnak valami tetszik, akkor a kormánynak és a pártnak is tetszik. Márpedig az érintettek elégedettek a rongálással, minekután a KDNP felelősséget vállal, hogy a párt politikusaihoz méltó, öntudatos polgárokat nevelnek idehaza. A szervezet amúgy az ominózus dokumentumban azt kérdezi: „Vajon miért rettegnek a szocialisták attól, hogy olyan generációk nőnek fel, akik a hazájukat szeretik, kiállnak érte?” E felvetésre nincs válaszunk, de mi speciel inkább attól félünk, hogy a KDNP olyan nevelést garantál, amelynek eredményeként a kölyök a generációk szó után az akik, s nem az amelyek névmást használja.
Már ha ennek van bármi jelentősége ott, ahol Semjén Zsolt a miniszterelnök helyettese.