Gibraltár, az utolsó gyarmat Európában

Az utóbbi időben Gibraltár ismét felkeltette a média figyelmét. Azt gondolom, hogy a gibraltári kérdés vizsgálatakor nem mindig veszik figyelembe a problémakör teljes egészét, ezért úgy ítéltem meg, hogy néhány pontosításra van szükség.

Az utrechti szerződés (1713) alapján Spanyolország átengedte Gibraltárt a Brit Koronának, de ez csupán a városra, a várra, a kikötőre, a védelemre és az erődítményre korlátozódott. Spanyolország sosem engedte át a földszorost, a területi vizeket és a légteret. A szerződés azt is lefekteti, hogy Spanyolország előjoggal rendelkezik e terület visszaszerzéséhez, ha a Brit Korona úgy döntene, hogy azt továbbadja, értékesíti, vagy bármilyen módon elidegeníti.

Gibraltár szerepel az ENSZ gyarmati rendszer felszámolása alá vetett területek listáján. Az ENSZ-közgyűlés 1967. évi 2353. számú határozata kimondja, hogy minden gyarmati státus, amely részben vagy egészben sérti egy ország nemzeti egységét és területi integritását, összeférhetetlen az Egyesült nemzetek alapokmányával. Az 1968. évi 2429. számú ENSZ-határozat pedig felkérte az Egyesült Királyságot mint a gondnokságot ellátó hatalmat, hogy 1969. október 1-jéig számolja fel Gibraltár gyarmati státusát.

Mindezek szerint a Gibraltár gyarmati rendszer alóli felszámolásáról szóló ENSZ-doktrína a következőket mondja ki: Gibraltár gyarmati státusa sérti Spanyolország nemzeti egységét és területi integritását; a kérdést Spanyolország és az Egyesült Királyság közötti kétoldalú tárgyalások révén kell megoldani, figyelembe véve a gyarmat lakosságának érdekeit; kizárólag az ENSZ döntheti el, mikor tekinthető befejezettnek Gibraltár gyarmati rendszer alóli felszámolása.

Spanyolország és az Egyesült Királyság a lisszaboni (1980) és a brüsszeli nyilatkozatban (1984) is a gibraltári kérdés barátságos és az ENSZ-határozatok szerinti rendezése mellett kötelezte el magát, új tárgyalási folyamatot nyitva valamennyi kérdésről, beleértve a szuverenitást is.

A szuverenitásról szóló tárgyalások 2002-ben megszakadtak, miután az Egyesült Királyság megtagadta a további részvételt. A Mariano Rajoy által vezetett jelenlegi spanyol kormány a kétoldalú tárgyalások újrafelvételét szorgalmazta Londonnál. Ugyanakkor a spanyol kormány a Verja (a Gibraltárt Spanyolországtól elválasztó drótkerítés) két oldalán élő lakosokat közvetlenül érintő kérdésekre új regionális együttműködési sémát javasolt, melyben Spanyolországon és az Egyesült Királyságon kívül a gibraltári helyi hatóságok és a spanyol regionális hatóságok is részt vehetnének.

Ami az Európai Uniót illeti, az EU működéséről szóló szerződés 355.3. cikkének megfelelően Gibraltár nem képezi az Egyesült Királyság részét, hanem egy olyan európai terület, mely külkapcsolatainak irányítását egy európai uniós tagállam, az Egyesült Királyság látja el. Gibraltárban az uniós jog nem érvényesül teljes egészében, mivel kívül esik a közös vámterületen, valamint a közös külkereskedelmi, mezőgazdasági és halászati politikákon, és nem része a schengeni övezetnek. Gibraltárban az általános forgalmi adó alkalmazása sem valósul meg.

Spanyolország nagy aggodalommal figyeli, ahogy a gibraltári helyi hatóságok mesterségesen súrlódási pontokat generálnak a kitűnő spanyol–brit kétoldalú kapcsolatok kárára.

Idén nyáron a gibraltári helyi hatóságok több egyoldalú akciót hajtottak végre halászati és környezetvédelmi téren, és többször is megsértették az európai normatívát. Júliusban az Algecirasi-öbölben hetven darab vasbetonelemet helyeztek el, melyek komoly környezetvédelmi kárt okoznak, spanyol felségvizeken akadályozva ezzel a halászatot, a spanyol halászok kárára. Spanyolország fenntartja, hogy a kár elhárításának egyetlen módja az említett vasbetonelemek eltávolítása. A későbbiekben Spanyolország és az Egyesült Királyság közösen léphetnének fel (ahogy azt Spanyolország már korábban is javasolta), hogy megoldást találjanak az övezetben tevékenykedő spanyol halászflotta számára.

Spanyolország a spanyol és a közösségi jog megszegésének több jelét is észlelte, többek között a Gibraltárral szomszédos vizeken tapasztalható „bunkering”-et (úszó benzinkútként üzemelő hajókról), annak esetleges környezeti kockázataival.

A gibraltári pénzügyi rendszert az átláthatatlanság jellemzi, menedéket nyújtva olyan gazdasági társaságoknak, melyeknek csupán töredéke fizet adót (a bejegyzett 21 770 cég mind össze 10%-a adózik, miközben Gibraltár lakosainak száma megközelítőleg 30 000 fő). Sejthető, hogy ezen vállalkozások nagy része nem a helyi lakosok érdekeltségei közé tartozik, és létüket az adóelkerülés motiválja.

Aggodalomra ad okot az is, hogy gibraltári fantomcégek több mint 3000 spanyolországi ingatlan tulajdonjogával rendelkeznek, adócsalásra nyitva ezzel lehetőséget; továbbá hogy mintegy 6700 gibraltári – bár életvitelszerűen Spanyolországban él – mégsem viseli a közterheket, viszont élvezi a spanyol egészségügyi és szociális ellátás előnyeit anélkül, hogy ezek járulékait megfizetné. Továbbá a gibraltári terület felől tiltott áruforgalom zajlik, mivel Gibraltár nem része a közösségi vámterületnek. A Verján keresztüli csempészet – különösen a dohányféléké – óriási mértékben megnövekedett (2012-ben a 30 000-es fős Gibraltár 140 millió doboz dohányárut importált). A schengeni egyezményben foglaltaknak megfelelően Spanyolország kötelességének tartja a Verján keresztüli forgalom ellenőrzését.

Spanyolország elfogadta, hogy az Európai Unió küldöttsége Gibraltárba látogasson, ám azzal a kitétellel, hogy a látogatás ne korlátozódjon a Spanyolország által a Verjánál teljesített forgalom-ellenőrzés vizsgálatára, hanem a csempészet, a pénzmosás, illetve bármely fent említett illegális kereskedelmi tevékenység is kivizsgálásra kerüljön.

Spanyolország betartja a nemzetközi jog előírásait, valamint a nemzetközi szervezetek által ráruházott kötelességeit. Érdekelt a szuverenitásról szóló tárgyalások újrakezdésében az Egyesült Királysággal, és nyitott ad hoc fórumokon is tárgyalni, melyeken Spanyolország és az Egyesült Királyság mellett a gibraltári kormány, valamint az andalúz regionális kormány is részt vehetne azokban a kérdésekben, melyekben illetékességgel rendelkeznek.

Spanyolország az Egyesült Királyság barátja, partnere és szövetségese, és kész a párbeszéd folytatására a megoldás meglelése érdekében.

A spanyol és a brit nép ugyanazon demokratikus meggyőződéseket osztják, és országaik Európa legrégebbi királyságai közé tartoznak. Polgáraik megértik és ismerik egymást, otthon érzik magukat, ha egymás országába utaznak, vagy ott telepszenek le. Ennek ellenére Spanyolország nem fogadhatja el, hogy a Gibraltár felőli törvénytelen lépések megsértsék az uniós jogot és a spanyol állampolgárok érdekeit. Ezért készek vagyunk gyakorolni jogainkat, valamint nem mondunk le arról, hogy bármilyen törvénytelen áruforgalommal szemben további lépéseket tegyünk.

* A szerző Spanyolország magyarországi nagykövete.

 

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.