Ha nem akarja meglepni a piacokat az amerikai jegybank (Fed), amely az utóbbi időben arra törekedett, hogy jó előre kiszámíthatóvá tegye a lépéseit, akkor a ma estére várt bejelentés a monetáris politika enyhe szigorításáról, a havi 85 milliárd dollárra rúgó értékapapír-vásárlási program 10-15 milliárdos szűkítéséről, aligha ígérkezik sorsdöntőnek. Ám mindaz, ami a döntés mögött meghúzódik, rendkívüli hatást gyakorolhat az amerikai, és általában a világgazdaságra, s éppúgy tükröz örvendetes fejleményeket, mint indíthat el aggasztó folyamatokat.

Ismeretlen vizekre evezett a Fed, amikor a Lehman Brothers bankház öt évvel ezelőtti bukását követően és a pénzügyi válság mélyülése közepette nem a szokványos jegybanki eszközökhöz nyúlt. A Fed elnöke, Ben Bernanke akadémiai pályafutását annak szentelte, hogy a múlt század nagy válságát tanulmányozza, s levonja a tanulságot: ilyen krízis esetén a gazdaságot nem kiszárítani, hanem pont ellenkezőleg, olajozni kell, mégpedig olcsó pénzzel. S a sorsa úgy hozta, hogy e század nagy válságának kirobbanásakor ő állt a Fed élén.

Három menetben – példa nélküli módon – a Fed összesen 3,4 billió dollár értékben vásárolt kötvényeket, hogy élénkítse a gazdaságot és alacsonyan tartsa a hosszú távú piaci kamatokat. A központi banki rövid lejáratú irányadó kamatot pedig a nullához közelítette.

A mennyiségi könnyítésként közismertté vált Fed-program megóvta Amerikát – és vélhetően a világgazdaságot is – a mélyebb, pusztítóbb visszaeséstől. Az ismeretlen vizek feltérképezése és jövőbeli járható vízi úttá nyilvánítása azonban még hátravan. Az olcsó pénz politikájának piaci torzító hatásai is feltűntek a horizonton. Az alacsony kamatok részvény- és állampapír-piaci buborékképződésre emlékeztető folyamatokat indítottak meg az Egyesült Államokban, de a feltörekvő országok hosszú sorában is. Utóbbiak egy része a pénzbőség közepette megfeledkezett a reformokról, veszített versenyképességéből s növekedési üteméből. S amidőn Ben Barnanke májusban megpendítette, hogy az értékpapír-vásárlási programon szűkíteni kell majd, a pénz szinte pánikszerűen, piaci zavaroktól kísérve kezdett visszaáramolni az Egyesült Államokba, további nehézségeket okozva a sérülékenyebb feltörekvő gazdaságoknak. S ilyen hatásokra most is számítani lehet, akár a magyar piacon is. Ez az aggasztó tényező.

Örvendetesen a Fed ugyanakkor azt üzeni, hogy az amerikai gazdaság magára talál, az infláció és a munkanélküliség lassan, bizonytalanul, de a jegybanki célok felé közelít, ezért szintén fokozatosan lezárul az alacsony piaci kamatok különleges korszaka is. Normalizálódik a helyzet. Csak remélhető, hogy a hivatalából januárban távozó, s pályafutását e nem szokványos program kifuttatásával megkoronázni óhajtó Bernanke nem sieti el az ítéletalkotást.