Napra pontosan hét esztendővel az őszödi beszéd kiszivárogtatása után kezdődött tegnap a 2006-os őszi események miatt megvádolt rendőri vezetők pere, akiknek az akkori tüntetések során – a vád szerint – elkövetett jogsértésekért kell felelniük. És ha mindez nem volna elég az összeesküvéselméletekhez: a bíró jövő áprilisig száznál több tárgyalási napot tűzött ki, így a választási kampány finisére elsőfokú ítélet születhet.

A vádindítvány idén februárban, tehát bő hat esztendővel a feltételezett katonai bűncselekmények elkövetése után született meg. Ez szakmai érvekkel nehezen magyarázható. Sokat vizsgált eseménysorozatról van szó, így az érintett rendőri vezetők szerepét nem lehetett túl nehéz értékelni. Legalábbis jogi szempontból.

A társadalmat máig megosztja a 2006-os összecsapások megítélése. A miniszterelnök „hazugságbeszédének” kiszivárogtatása miatt azonnal tüntetések kezdődtek. „Hazudtunk reggel, éjjel meg este” – hallhattuk hét éve a volt miniszterelnök hangján. Nem meglepő, hogy sokan utcára vonultak emiatt. Ezzel nem lett volna baj.

Azzal igen, hogy megrohamozták a Magyar Televízió székházát, autókat gyújtogattak, majd több száz ember napokig, majd újra és újra randalírozott a fővárosban. A rendőrség – eufemizmussal – nem állt a helyzet magaslatán. Önmagát sem tudta megvédeni, elemi szakmai hibákat, túlkapásokat követett el, és ártatlan embereket ért részéről atrocitás. Mégis, súlyos érzéketlenségre vall, hogy ezt a pert a zavargások résztvevői számára emblematikus napon kezdték el – miközben randalírozók sora úszta meg a felelősségre vonást, ahogyan a túloldalról rendőrök is. Az igazságszolgáltatás tekintélyének árt, hogy sikerült egy újabb büntetőpert – akár ha akaratlanul is – a választási kampány részévé tenni.