A római pápa kapott a minap egy húszéves, fehér Renault 4-est egy olasz paptól ajándékba. Akkor fogadta el, amikor megtudta, hogy a lelkésznek van egy másik, kevésbé öreg autója. A régi kocsival a szegények közé járt, mondta az ajándékozó. 

A pápa és az R4-es

A hírügynökségek szerint a testőrök megütköztek, amikor az argentin egyházfő beleült az öreg kocsiba és elhajtott vele. Ferenc pápa majd féléves főpapsága elég sok meglepetést okozott. Legalább annyit a közvetlen környezetének, mint a világnak. A jezsuita pápa új stílust vitt a Vatikánba. Erre számíthattak. Új embereket nevezett ki. Ez is várható volt. És új elveket kezdett hirdetni. Első gesztusai és szónoklatai is arról szóltak, elutasítja a pompát, nem igényli a luxust, nem hagyja, hogy elszakítsák a hívőktől. Megpróbál továbbra is első kézből tájékozódni. Elment a héten egy menekülttáborba, ahol egy szíriai családdal beszélgetett. Több alkalommal is elítélően szólt az egyházi hierarchia fényűzéséről, felfuvalkodottságáról.

Az igazi szenzáció mégis az, hogy ezen a héten Ferenc találkozik Gustavo Gutierrez 85 éves perui-amerikai teológiaprofesszorral a Vatikánban. A domonkos szerzetes, aki eredetileg orvos volt, évtizedekig dolgozott plébánosként Lima nyomornegyedeiben. Több teológiai tanulmányt írt, de a leginkább arról ismert, hogy ő a felszabadítási teológiának nevezett elmélet egyik megalkotója. Ezt a címet adta egy 1971-ben írt könyvének.

Az elméletnek sok ellenfele volt és van a római egyházban. Eltökélten elutasította azt II. János Pál, a lengyel pápa. Ő ebben, a szegények helyzetén radikálisan javítani akaró irányzatban „kommunizmust” látott. A latin-amerikaiak marxista gyökerű társadalomkritikát alkalmazva mutattak rá, hogy a világ igazi botránya a népek nyomora, kizsákmányolása. Megírták: élősdi elitek uralják ezeket az országokat, s nem helyeselték, hogy az egyház velük szolidáris. Sok pap csatlakozott is a balos gerillákhoz. Jorge Bergoglio bíborosként Ferenc nem vallotta e harcos elméletet. Ő a nép egyházát hirdette, a szegényekkel, nem pedig a gazdagokkal, illetve a középosztállyal vállalt szolidaritást.

„Mennyire szeretnék egy olyan egyházat, amely szegény és a szegényekért van!” – írta. Eközben elhatárolódott a „felszabadítási teológia ideológiai torzulásaitól”. Az elemzők egy része szerint az, hogy Gutierrezt fogadja, kaput nyit a felszabadítási teológia előtt. Mások arra gondolnak, hogy a két latin-amerikai pap – túllépve a teológiai nézetkülönbségeken – arról beszélhet, mit tehetnének a globális nyomor ellen.

Oda kell figyelni rájuk, mert fontos dolgokat tudnak. Ferenc pápa változtatni akar. Amikor a pompával és luxussal szakított, amikor elkezdte a rendcsinálást a Vatikánban, távolabbi célt is követhetett. Szolidáris és nem hatalmi egyházat vizionálva, nem a hierarchák, hanem a nép egyházát építené. Akár a vallásalapító.