Már be volt tördelve a most szombati Hétvégében megjelent „Mi is kegyelmet kérünk” című riportom, amikor a kilakoltatással fenyegetett lakók elküldték a rendőrség nyomozást megszüntető határozatát. Talán emlékeznek a történetre: a társasházakat építő projektcégek bedőlése miatt olyan lakások elárverezését kéri eséllyel a Raiffeisen Bank, amelyeket tulajdonosai kifizettek az építő vállalkozásnak.

Engem ez a történet letaglózott. Úgy éreztem: velem is megtörténhetett volna, hogy egy élet munkájának eredményét adom oda egy lakásért, amelyből majd bírósági ítélettel kergetnek ki a híd alá, mert félreértettem egy homályos mondatot. Láttam már egyet-mást a pályám során, de most is kiderült, mennyire naivan és tudatlanul értelmezem például a jogállam fogalmát és gyakorlatát. A nyomozást megszüntető határozat szerint, bár „a cselekmény bizonyítottság esetén alkalmasnak látszott különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette gyanújának megállapítására”, nem lehetett bizonyítani, hogy akár a vállalkozó, akár az ügyvédek azzal a szándékkal cselekedtek, hogy a lakástulajdonosokat tévedésbe ejtsék, tévedésben tartsák, és ebből nekik jogtalan hasznuk, amazoknak káruk származzék. Nem állt egyenes szándékukban becsapni, a pénzüket elvenni, majd a bank, a bíróság és a végrehajtó segítségével a megvett lakásukból az utcára kergetni őket – csak valahogy úgy alakul éppen.

A magam hétköznapi józan esze és igazságérzete alapján az a véleményem: becsapták ezeket az embereket. Hiszen ha egy adásvételi szerződést olyan trükkösen szerkesztenek meg, hogy a diplomás vevő csak a földhivataltól tudja meg, hogy amit aláírt, azt jelenti, hogy 450 milliós keretjelzálog van a 12 milliós lakásán, akkor az illetőt a szerződést ellenjegyző ügyvéd nem világosította fel, mit jelentenek pontosan a homályos mondatok. Ha megértette volna, dehogy írta volna alá a szerződést. Holott az ügyvédnek nemcsak a vállalkozót, hanem mindkét szerződő fél érdekeit képviselnie kell. Azt is gondoltam: ha a vállalkozó megkapta az ellenértéket a lakásokért, de nem fizette be a banknak, akkor egy nyomozásban talán majd utánanéznek, hová lett az a pénz. Nem abból van-e véletlenül a sokmilliós szlovák rendszámú Mercedes terepjáró, amelyben az utcára teendő lakók látták.

A nyomozást megszüntető határozat ellen lehet panaszt tenni – de a rendőrtiszt finoman figyelmezteti a feljelentőket: nem érdemes. Igaz, hogy az ügyvéd kötelessége lett volna gondoskodni a projektcéget terhelő jelzálogjog és hitel rendezéséről, igaz, hogy ezt valóban elmulasztotta, ami egyértelműen szándékosan történt, emiatt valóban kárt szenvednek a vevők – de nem követett el bűncselekményt, mert mindezt nem azzal a céllal tette, hogy az ügyfeleknek jogtalan hátrányt okozzon. Ugyanebben az ügyben, ugyanezzel az indoklással már megszüntetett egy másik nyomozást a Csongrád Megyei Nyomozó Ügyészség. Az a szervezet, ahová a magyar jogállamban a híd alá készülők a panaszukat beadhatják.

Ketten a károsultak közül – Solymosiék