Ébredés egy álomból

Jászladány szimbólum lett. Az etnikai alapú szegregáció szimbóluma. Ez a megnevezés talán túlzottan is steril, Martin Luther King korában egyszerűen úgy mondták volna: a faji megkülönböztetés szimbóluma.

Jászladány nem azért lett szimbólum, mert egyedül ezen a településen különítenék el Magyarországon az iskolában a roma gyerekeket a fehérektől. Erről szó nincs, az ország számos helyén működtetnek iskolákat vagy speciális osztályokat azzal a céllal, hogy a cigány gyerekeket elválasszák a többiektől.

Jászladány amiatt különleges, hogy a magyar államot megjelenítő helyi önkormányzattól kezdve a katolikus egyházon keresztül a baloldali rádióadó ügyvéd műsorvezetőjéig milyen sokan és milyen kitartóan vetettek be mennyi sok furmányt annak érdekében, hogy létrehozzák és fenntartsák azt az állapotot, amit a világ civilizáltabb részén ma már mindenhol intézményesített rasszizmusnak hívnak. Magyarországon iskolai felzárkóztatás a neve.

Jászladány nemcsak szimbólum, hanem indikátor is. Pontosan megmutatja, hogy a mindenkori kormányzat mit gondol általában a társadalmi integrációról, és mit tesz a szegregáció visszaszorítása vagy éppen erősítése érdekében. Az egész történet azzal kezdődött, hogy a jászladányi önkormányzat a köztulajdonban lévő épületet kettéválasztotta, és a jobb állapotban lévő iskolarész használatát átengedte egy alapítványnak. Az „alapítványi iskola” éppen annyira lett fizetős, hogy a romák ne tudjanak oda jelentkezni. Így jött létre szétválasztott fehériskola és cigányiskola ugyanabban az állami épületben.

Ebben a helyzetben az akkor Magyar Bálint irányítása alatt álló minisztérium a gyerekek hátrányos megkülönböztetése törvényi tilalmának megsértését látta, ezért az alapítványi iskolarésznek nem adta ki az oktatási tevékenységhez szükséges engedélyt. A liberális oktatási kormányzat nem tudta felszámolni az iskolai szegregációt Magyarországon, de Jászladányban demonstrálta a magyar állam, hogy az etnikai alapú elkülönítést nem ismeri el.

A történetnek nem lett vége, hosszú pereskedés indult, azóta az önkormányzat trükkök százaival próbálja fenntartani az iskola kettészakítottságát. Mostanra újabb nehézségekkel kellett szembenézniük, de már nem a kormány jogi fellépése, hanem az alapítványi iskolarész gazdasági ellehetetlenülése miatt. Ekkor találták ki az újabb trükköt: az alapítványi iskolarészben tanulókat kimenekítenék az egri érsekséghez.

Mivel az az épület, amelyben a felekezeti iskola megkezdte működését, köztulajdon, ehhez a tranzakcióhoz az állam jóváhagyására is szükség volt, amit – feltehetőleg a megyei kormányhivatal előzékenységének köszönhetően – meg is kaptak. A cégér változik, a lényeg marad. Fehériskola az egyik oldalon, cigányiskola a másikon. Amit most már a magyar állam és a katolikus egyház is legitimál. Jászladány szimbólum. A rendszerváltás utáni polgári jogi küzdelem szimbóluma. Ez a küzdelem nem áll győzelemre. Akinek volt egy álma, jobb, ha felébred.

FOTÓ: SZABÓ BERNADETT

Jászladányból érkezett cigányok a 2009-es budapesti szegregációellenes tüntetésen
Jászladányból érkezett cigányok a 2009-es budapesti szegregációellenes tüntetésen
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.