Átlépte a „vörös vonalat” az Aszad-rezsim, mérges gázzal ölt meg másfél ezer embert. Ez nemzetközi normákat sért, veszélyezteti a térséget, de az Egyesült Államokat is, ezért katonai csapásra van szükség – így foglalható össze Barack Obama szombati kemény kiállása. Katonai csapásra van szükség, nos, leghamarabb tíz nap múlva, ha a kongresszus is úgy akarja – hangzott a kevésbé kemény folytatás épp azon a napon, amikor sokan már azt várták, hogy órákon belül meg is indulnak a gépek.

Lehet, hogy Aszad jót mosolyog a demokrácia fontosságát hangsúlyozó döntésen, ám az amerikai elnök óvatossága érthető. A lakosság a közvéleménykutatások szerint nem akar háborút, azzal pedig főleg nem értene egyet, ha a csapásra nem adná áldását a kongresszus. Obamát 2008-ban azzal az ígérettel választották meg, hogy befejezi Bush két háborúját, és másféle külpolitikát hoz. Már az ígéretért is Nobel-békedíjat kapott. A muzulmán világgal újra akarta definiálni országa kapcsolatát, nem újabb háborút kezdeni.

A nemzetközi támogatás megszerzése sem megy simán, Cameron nem kapott felhatalmazást a parlamenttől a támadásra. Ráadásul az ENSZ ellenőrei még nem végeztek a vizsgálattal, és ha meg is állapítják, hogy mérges gázokat vetettek be, azt nem fogják tudni megmondani, ki állt a támadás mögött. Sokaknak eszükbe jut, hogy Bush annak idején hamis bizonyítékokkal indokolta meg az Irak elleni háború megindítását. Közel három év polgárháború után tíz nap akár semmiségnek is tűnhet, ha ez azt jelenti, hogy utána széles politikai támogatással a háta mögött adhatja ki a tűzparancsot az elnök.