Most éppen úgy állunk, hogy legalább két napig nem kell háborúra számítani Szíriában. Pontosítok: Szíriában két éve háború van, százezer halottal, milliónyi menekülttel, szétlőtt országgal és évezredes kultúrával. Szíria borzalmai úgy felsokasodtak, hogy immár érzéketlenné lett a világ ezekre tekintve, s bebizonyosodott, nincs sem az úgynevezett nemzetközi közösségnek, sem az arab világnak, sem az iszlám országoknak egyetlen épkézláb ötletük a megoldásra. 

Az „arab tavasznak” nevezett mozgalmak átrendezték ugyan a hatalmi viszonyokat, de semmit sem igazoltak a nagy várakozásokból. Nem lett sem demokrácia, sem modernitás, nem jelent meg a világra nyitottabb új arab világ. Az arab tavasz iszlamista fordulatot vett, Európában pedig sok tízezer menekülő keres oltalmat. Szíria a legtragikusabb fejezet, épp az ország kulturális, etnikai, vallási sokfélesége, hagyományai miatt. Ez a csőd torkollhat beláthatatlan végkifejletű háborúba.

A fő ok: az USA és szövetségesei továbbra is az Albright-doktrína rabjai. A Clinton-kormány egykori ENSZ-nagykövete, majd külügyminisztere mondta a kilencvenes évek délszláv háborúi idején, felháborodva az ottani helyzeten, hogy minek van az Egyesült Államoknak a pazar hadserege, ha nem tud megoldani egy ilyen elviselhetetlen humanitárius helyzetet. Aztán alkalmazták a pazar hadsereget. Az Obama-kormány eddig egyetlen közel-keleti válsághelyzetre sem tudott alkalmas megoldást ajánlani, s ahonnan távozott, vagy elkezdett kivonulni (Irak, Afganisztán), ott is káosz és polgárháború maradt a nyomában. Érthető tehát az óvatossága. Akármit tesz is, abból baj lesz. Katonai csapással ez a válság biztosan nem oldható meg, mert Szíria polgárháborúja nem írható le „a nép a despota ellen lázad” egyszerű képletével. A szíriai vérontást eközben helyi és nagyobb hatalmak a maguk ideológiai képleteinek illusztrációjaként akarják felmutatni. Akármi mi történik is, a vesztes a szíriai nép lesz.

A másik veszélye az Albright-doktrína alkalmazásának a konfliktus kiterjedése Izraelre. Aszad és iráni patrónusai bejelentették, az ellenük irányuló nyugati támadásra válaszul Izraelt támadják meg. Így válhat a szíriai polgárháború, valamint az Aszad-rendszer és Irán konfliktusa a szunnita rendszerekkel szinte civilizációs összecsapássá. És nem csak arról van szó, hogy a világ iszlamistái zsidó célpontokat támadnak meg. Aszad egyik szócsöve figyelmeztetett, hogy Nyugat-Európa is célpontja, sőt színtere lehet az ellencsapásoknak, a válaszőrületeknek. Akár a korlátozottan vívott vegyi hadviselést is bevethetik ezek az erők Szíria területén. Tudjuk, mennyire könnyen elkészíthetők ezek a fegyverek, s a Hezbollah bulgáriai merénylete az izraeli turisták ellen elsősorban azt demonstrálta: lehetsz NATO-tag, EU-állam, ha akarjuk, a te területeden is azt tesszük, amit odahaza.