Szőcs Levente: Durváskodás
Kinek hiányzott egy újabb diplomáciai csetepaté Románia és Magyarország között? A válasz sajnos az, hogy mindenkinek, aki ebben az ügyben megszólalt.
Tőkés Lászlónak jövőre lejár a mandátuma az Európai Parlamentben, ahová az RMDSZ listavezetőjeként jutott be. Ezt a bravúrt aligha fogja megismételni, miután a második erdélyi versenypártot is létrehozta. Független jelöltként a szavazók radikalizálódásában érdekelt. Traian Basescu második, egyben utolsó elnöki mandátuma végén új pártot alapít. Az alakulat a határon túli románok és a lefedetlenül maradt romániai szélsőjobb támogatására alapoz.
Ezért aztán a magyar jobboldal által magyarbarátként számon tartott román elnök olyan kirohanásokra ragadtatja magát, amilyeneket a magyarellenesnek tartott szociálliberálisok sosem engedtek meg maguknak. De vigyázat: Basescu lényegében ugyanazt mondja Erdéllyel és Trianonnal kapcsolatban, mint a Ponta-kabinet, a különbség csak annyi, hogy az elnök sokkal durvábban fogalmaz. Ezért is feltűnő a magyar kormány lagymatag reakciója, miközben a román külügyminiszter „puhább” nyilatkozatait rendszerint azonnal kikéri magának.
Az erdélyi magyaroknak nem válik javukra a szélsőséges diskurzus felerősödése. Más szempontból viszont az elnök nem tud ártani, hiszen valós végrehajtói jogköre nincs, parlamenti befolyása pedig meglehetősen csekély. A törvényhozási többség ellenben árthat, például azzal, hogy elfogadja a pártfinanszírozási törvény szigorítására vonatkozó javaslatot. Ha a tervezet zöld utat kap, törvénytelennek minősül minden olyan külföldi adomány, amelyet a romániai pártokhoz bármilyen formában köthető szervezetek kapnak.
Idesorolható lenne az oktatási-nevelési támogatás, hiszen a magyar családoknak húszezer forintokat osztogató Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke például maga is politizál. Egyelőre egyszerű képviselői indítványról van szó, ám a mostani hangulatban még a több mint két évtizedes törvényhozói tapasztalattal rendelkező Borbély László sem merne fogadni az elutasítására.
Hasonló fenyegetést lehet kiolvasni a román külügyminiszter legutóbbi nyilatkozatából. Előfordulhat, hogy ismét előveszik a magyar szempontból rendkívül előnytelen régiósítást, amelyet a koalíció alighogy félretett. Nem mondtak le róla, de született egy kedvezőtlen alkotmánybírósági döntés, amelynek alapján idén esélytelennek tűnt a közigazgatási reformhoz elengedhetetlen alkotmánymódosítás.
Az új alaptörvényt népszavazásnak kell jóváhagynia, ennek érvényességéhez pedig az szükséges, hogy a választói névjegyzékben szereplő összes választópolgár 50 százaléka plusz egy fő éljen szavazati jogával. A felmérések szerint a polgárok kevesebb mint 40 százaléka venne részt a referendumon, ezért Pontáék jobbnak látták halasztani a reformot. Mi van, ha eszükbe jut, hogy a magyar kártya kijátszásával akár az ötven százalék is teljesíthető? És mi van, ha igazuk lesz? Az erdélyi magyarok csak nyerni nem tudnak az állítólag értük zajló konfliktusból.