Diktatúra-e Oroszország? A német kormány két szabad demokrata minisztere szinte egyszerre állt ki azzal, hogy az oroszok menthetetlenül térnek vissza a diktatúrás időkhöz. Egyebek között a melegek elleni rendszabályokkal és a civil szervezetekkel kapcsolatos kormányzati tilalmakkal indokolták aggodalmukat.

De lehet ehhez a két jelenséghez továbbiakat csatolni. Ilyen legutóbb a Alekszej Navalnij, Moszkva ellenzéki polgármesterjelöltje elleni vizsgálat. A szorgos hatóságok felfedezték, hogy külföldről is kapott kampányához támogató pénzeket. Ez pedig tilos, ahogy a civileknek is tilalmas külföldi támogatást elfogadniuk. Navalnijt nemrég engedték csak ki időlegesen a börtönből, mert első fokon börtönbüntetésre ítélték „falopás” miatt.

Aztán kiengedték, s kampányolhatott is, amíg elő nem állt azzal, hogy kormánypárti riválisa privatizált a kislányának egy nagy értékű lakást Moszkvában, valamint, hogy a puritán védelmi miniszter, Szergej Sojgu titokban nagybirtokos is. A melegek megfélemlítése (a homoszexuális propaganda tilalma) feltehetően az előítéletes homofób tömegeknek és az egyháznak szóló gesztus, ahogy a Pussy Riot női punkbanda tagjainak aránytalan megbüntetése is.

A lányok egy templomban kajabáltak Putyin ellen. A vallásos érzelmek elleni támadásért kaptak büntetést, pedig feltehetően az elnök elleni verbális támadás tényének nagyobb súlya volt. A civil szervezetek elnyomása, az ellenzék megfélemlítése, kriminalizálása, plusz az államfő kultusza. Kimeríti-e ez a diktatúra fogalmát? Még nem, de dolgoznak rajta. Vlagyimir Putyin, akinek népszerűsége a közvélemény-kutatók szerint vészesen csökken, most hozza létre a Nemzeti Frontot, amely állami egypárt lehet.

Fejlesztgetik az új birodalmi ideológiát is, amelyben nagy szerepet szánnak az orosz egyedülvalóság eszméjének. Az orosz külpolitika fő célja az egykori birodalom újraépítése. Ez Ukrajna vonakodása miatt akadozik. Az orosz vezetés még nem tart ott, hogy elutasítsa a demokrácia eszményét, csak jelzőt, egyben fosztóképzőt fűz hozzá.

Akár a szovjet időkben: szuverén (irányított) demokrácia = szocialista demokrácia. Ebben a rendszerben az egyén élhet olyan jogokkal, amelyet a szovjet korszakban nem élvezhetett: utazhat, élhet külföldön, üzletet alapíthat, meggazdagodhat, nincsenek tiltott olvasmányok, pártok között választhat. De tudomásul kell vennie: mindig a kormányzó állampárt nyeri a választást.

Veszélyesek hát a civilek, akik a választások tisztaságát figyelik. Az orosz tőke nem merné őket támogatni, ott van előttük a börtönben ülő Mihail Hodorkovszkij példája. A külföldi adomány „árulás”. A külföld ellenségként való beállítása viszont a diktatúra felé vezető ösvény. A véres önkényurak idealizálása is jó út a diktatúra restaurálásához. A „szuverenitás” pedig adott esetben épp azt jelenti, hogy a rendszer elzárkózik minden kívülről jövő bírálattól, azt beavatkozásnak, a nemzeti érdekek támadásának állítja be. Még egy lépés a diktatúrához. A melegek vegzálása csak hab a tortán.