Az első fél évben csak 0,1 százalékkal esett vissza a gazdaság teljesítménye a tavalyihoz képest, így a váratlan európai konjunktúrát meglovagolva esetleg tényleg sikerülhet elérni akár a hőn áhított félszázalékos növekedést is az idén. Ezzel a nemzeti össztermék elérheti a 2010-es szintet.

Az egy főre jutó nemzeti termékben Magyarország a 90-es évek elején az unió átlagának valamivel több mint a felét hozta össze, a csehek és a szlovénok már akkor is a keleti jóléthez közelítő 70-75 százaléknál voltak, a szlovákok45, alengyelek 40 százalék körül, míg Románia, a térség lemaradója, 35 százaléknál járt. Ma – köszönhetően a Bokros-csomag teremtette egészséges növekedésnek – 65 százalék közelében vagyunk. A 2001-től művi felpörgetéssel, adósságnöveléssel operáló helytelen gazdaságpolitika ez ügyben nem hozott óriási előrelépést. Viszont a nálunk rosszabb helyzetből induló szlovákok már 2006-banmegelőztekminket, és azóta el is húztak. A lengyelek tavaly előztek le bennünket. A románok folyamatosan zárkóznak fel.

A magyar növekedés a második negyedévben rendre kisebb volt, mint a versenytárs államoké – az előző negyedév gyenge adatában a hivatalos hazai kommunikáció még Európa egyik legjobbját látta, de ez ma már nincs így. Magyarország – úgy tűnik –nem lesz képes kihasználni az esetleg meginduló uniós konjunktúrát. Pontosabban: versenytársai sokkal nagyobb előnyt tudnak majd kovácsolni ebből. Ma már jobb helyről, jobb esélyekkel indulnak.

Minderre azt mondani – amit a Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap hivatalos közleményben tett meg –, hogy „az elmúlt három év eredményeként Magyarország a fenntartható gazdasági növekedés pályájára lépett”, több, mint önámítás. Bűn. Attól ugyanis a növekedés nem lesz fenntartható, hogy egyes adatok szépen festenek. Való igaz, soha nem volt ennyi re alacsony az infláció, az államháztartás hiánya valóban három százalék alatt tartható, a számok szintjén javul a foglalkoztatási helyzet, és vissza lehetett fizetni az IMF-hitelt is. Ám a számok mögé nézve a kép rémisztő: az inflációt művi, a későbbiekben esetleg még nagyobb problémákat hozó intézkedéssorozat (például a rezsicsökkentés) nyomja le. A hiányt csak óriási nehézségekkel, a visszaeső növekedés miatt hiányzó bevételek pótlása okán kivetett, a bővülési esélyeket tovább csökkentő különadók árán lehet kordában tartani. A foglalkoztatási helyzet is csupán az állami bűvészkedés (a munkanélküliek közmunkásnak álcázása) és a külföldön munkát vállalók számának növekedése miatt jobb. Az IMF-hitelt azért fizettük vissza, mert a kisebb növekedés és az alacsonyabb infláció miatt a forintban kifejezett GDP-adat is rosszabb lesz a számítottnál, így törleszteni kellett az adósságból, hogy legalább a GDP arányában kifejezett adósságmutató javulhasson.

Mostani növekedésünk az alacsony tavalyi bázis eredménye – meg talán az autóipar segít. Ez így nem tartható fent. Nincs fordulat. Magyarország rosszabbul teljesít.