Ózd önkormányzatának elege lett a pazarló cigányokból, akik a közkutakról cipelik a vizet, s nem átallanak abban olykor meg is fürödni. Na jó, persze, tudjuk, a cigány különleges emberfajta, s a származásából alapvetően két közismert tény következik. Az egyik, hogy cigány, tehát lop. Lopja még a közkutas vizet is. A másik az, hogy cigány, vagyis nem kell neki fürödni, miért is kellene, a fürdés kiváltsága maradjon csak a magyaroké, például a város fideszes polgármesteréé, Fürjes Pálé, aki nyilván illatosan, Axe-hatásúvá dezodorált hónaljjal mondja, hogy a pocsékolást és a fürdést is meg kell akadályozni.

Ózd városa nem tűri a pazarlást, mert sokallja az évi 11-12 millió forintot, amit a közkutaknál elhasznált vízért fizet, ezért lezáratott kutakat, illetve csökkentette a víznyomást a 123 városi kútból 89-nél, történetesen épp azoknál, amelyek a cigánytelepek közelében vannak. Ezt épp az év legmelegebb napjaiban sikerült kiviteleznie, akkor, amikor még a Fürjes Pálhoz hasonló derék honfiúk is a szokottnál erősebben izzadnak, olykor hőgutát kapnak.

Sebaj, Fürjes Pál felelős polgármester takarékos ember, aki korábban magától értetődőnek tartotta, hogy neki és alpolgármester párttársának félévente egyhavi illetményüknek megfelelő jutalom jár, ami a járulékokkal együtt körülbelül évi hárommillió forint. Nos, Fürjes szerint, ahogy ezt ki is nyilatkoztatta, „ez az összeg csekély tétel a város milliárdos költségvetéséhez viszonyítva”. Vagyis az ő és alpolgármestere jutalompénze, hárommillió forintjuk, úgy aránylik a cigányok által a közkutaknál elfolyatott évi 11-12 millió forinthoz, mint a mintaszerű szerénység az úrhatnám pazarláshoz, csakhogy míg az előbbit bőven elviseli a városi költségvetés, az utóbbit már nem bírja.

Fürjes Pál nyilván éjjel-nappal azon jártatja az eszét, hogy miként tudná kiverekedni a telepieknek, hogy legyen vezetékes vizük. A 16 ózdi telep közül ugyanis néhányban egyáltalán nincs. Biztosan fáradhatatlanul szervez, pénzt kutat, pályáztat, hogy az áldatlan állapotot megszüntesse, ám kísérletei valamiért rendre kudarcba fulladnak. Ózd a világ végén van, a kutya nem figyel a gondjaikra, a város pedig már nem bírja fizetni a közkutak fogyasztását, csak a polgármesteri jutalmat.

Hát lezárnak, és fogyasztást csökkentenek, mert attól jobb lesz az ózdi költségvetésnek. Aztán egy nappal később, az MSZP-s Nyakó István közbelépésére, visszaállítják a szolgáltatást, de csak a kánikula idejére. A cigányok meg addig legalább szokhatták, mi vár rájuk: van olyan család, amelynek egy órába telik eljutni a működő kútig. Hát valamelyikük elmegy, sorba áll, eltölt kis időt a tízliteres vödör megtöltésével, majd újabb egy óra alatt hazacipeli. Vizet forralnak, leves lesz belőle. Az alsógatyákat beáztatják. A csecsemő fenekét megmossák. Aztán valamelyikük visszafordul a vödörrel. Sorba áll. Vizet tölt, megpróbálja telirakni, de vigyáz, túl ne csorduljon. Az pazarlás. Ami túlcsordul, kárba vész. Vele fröccsen szét maradék emberségünk.