Az ombudsman jelölése kapcsán találkozik ma az államfő a parlamenti pártok frakcióvezetőivel. Egyeztet velük saját emberéről, esetleg személyi javaslatot vár arról, kit jelöljön pár nap múlva az alapvető jogok biztosának posztjára. Áder János mindenesetre fontosnak tartotta jelezni, hogy őt ebben az ügyben semmiféle konzultációs kötelezettség nem terheli.

Vagyis: alaptörvényben deklarált jogánál fogva azt nevez meg, akit akar. Vagy akit a Fidesz – Orbán Viktor – arra alkalmasnak tart. Ez utóbbi forgatókönyv tűnik a legvalószínűbbnek.

A konszenzuskeresés szándékánál semmi sem áll távolabb a kétharmadtól – az elmúlt három évben ez kiderült. Maguk alkotmányoztak, ellentmondást nem tűrve formálták a saját képükre a választási rendszert, érdemi egyeztetés nélkül írták a sarkalatos törvényeket, s valamennyi fontosabb közjogi tisztségbe fideszes kádert ültettek. Így kerültek pártpolitikusok az Alkotmánybíróság tagjai közé, az Állami Számvevőszék és a médiahatóság élére. Maga a nemzet egységét kifejező államfő is igen hosszú ideig a Fidesz meghatározó – és erős – embere volt.

A holnapi egyeztetéshez ezért nem érdemes túlzott reményeket fűzni. A legvalószínűbb, hogy a köztársasági elnök csak olcsó gesztust gyakorol: mintha valóban érdekelné, hogy – amint közleményében fogalmazott – „polgári demokráciánk alapvető jogintézményeit mindenkor a lehető legnagyobb konszenzus, közbizalom és tisztelet övezze”. De ez itt már nagyon régen nem érdekel senkit. Egyetlen szempont a hatalom birtoklása, egy olyan ország megteremtése, ahol még a kátyúk sorsát sem a véletlenre – szakemberekre –, inkább fideszes képviselőkre bízzák.

Ebben a helyzetben elképzelhetetlen, hogy éppen az ombudsmani posztról kívánnának érdemben egyeztetni. Az új alaptörvény a biztost ugyanis kivételezett helyzetbe hozta, hiszen jogszabályok utólagos alkotmánybírósági kontrollját jószerével csak ő kezdeményezheti. Szabó Máté az elmúlt másfél évben csaknem negyvenszer élt ezzel a jogosítványával, és nem egy esetben hozzájárult a hatalom megfékezéséhez. A magas közjogi tisztséget betöltő személyek közül nagyjából egyedül megy szembe a kétharmaddal, ha az alkotmányos alapjogok érvényesülését veszélyben látja.

A Fidesz számára legkínosabb talán az alaptörvény átmeneti rendelkezései kapcsán írott ombudsmani beadványa lehetett, amelynek alapján az alkotmánybírák – ha csak egyetlen szavazatnyi többséggel is – megsemmisítették az átmenetinek nem tekinthető passzusokat. A biztos szerzett kellemetlen perceket más indítványaival is. Nem ezt akarta persze, csak tette a dolgát, miként 2007 óta mindig. Akkor is, amikor a Gyurcsány-kormány egyik miniszterét oktatta ki alkotmányosságból. Szóval akár maradhatna is.

A Szabó Máté által képviselt szerepfelfogásra azonban a „nemzeti együttműködés rendszerének” biztosan nincs szüksége. Mamelukországnak mamelukbiztos kell. Erről meg minek egyeztetni?