A kormány a rezsicsökkentési rohamban, mintegy mellékesen, döntött a hulladékszállítás tízszázalékos díjcsökkentéséről. Benyelték már a tíz százalékot áramosok, gázosok, távhősök, vizesek – van áram, gáz, távhő, víz –, benyelik hát a szemetesek is – gondolhatta magában Orbán Viktor.

Eddig mindenki megértette, mi a tíz százalék üzenete. Hogy nincs kecmec, hogy a morgolódókat – akár a bíróságot – Orbán és csapata hisztérikusan mocskolja, értelmetlen pluszköltségekbe veri, a nehezen értelmezhető szabályok megszegése esetére vizsgálatokkal, milliárdos bírságokkal fenyegeti. Olybá tűnik, a szemetesek ezt nem nyelik be. Akkor pedig az utcán marad a szemét. Mint Nápolyban.

Egyelőre csak a martfűieknek kellett pár napig szagolniuk a bűzt. A külföldi hátterű hulladékos vállalkozás távozott. Neki ez így már nem érte meg. Sorra érkeznek hasonló hírek az ország minden szegletéből: a kukáscég, köszöni szépen, levonulna. Minél előbb.

Persze a Fidesznek erre is volt válasza. Előzetesen ugye el kellett hallgattatnia saját polgármestereit, akik korábban lelkesen adták a nevüket saját trükkös áremelésükhöz, és akik ennek megfelelően zárt ajtók mögött igen indulatosan ki is keltek a központi árcsökkentési ukáz ellen. Ám miután belátták, hogy politikai jövőjük záloga a rezsicsökkentés melletti harcos kiállás, a képernyőn már a trükkös árdrágítók felkutatására tettek ígéretet. E fideszes nyomozás során, hogy, hogy nem, az ország oly sok polgármestere közül konkrétan csak pár szocialista találtatott bűnösnek.

Általánosságban viszont a Fidesz-központ tényleg odalépett a helyi trükközőknek, a tavalyihoz képest visszamenőlegesen előre számított, kedvezményesen megemelt és hasonló díjszámításoknak – amitől végül is valahogy megduplázódott az ár –, és igyekezett egy többé-kevésbé mindenki számára tényleges árcsökkentést kiötölni.

Valószínűleg sikerült, mert erre már tényleg azt mondják a cégek, hogy akkor szedje a szemetet más. Mi sem egyszerűbb – szól a fideszes válasz –, ha a multi el, a minden körülmények között jobban teljesítő katasztrófavédelem majd kijelöl helyette mást. Biztos van ott a környéken egy másik. Ha kell hozzá új eszköz, veszünk EU-pénzből. Mi sem egyszerűbb.

A forradalmi lendületben megmaradó halovány józanságunkkal felhívnánk a figyelmet, hogy ez így bizonyára nem mehet a végtelenségig. Hogy nem lesz mindig másik. Legyen bármily furfangos is egy önkormányzati cég pénzügyi háttere, vagy fontos a vezetői szék, előbb-utóbb valaki e körben is azt fogja mondani, hogy eddig, s ne tovább, ennyi pénzből nem lehet elvinni a szemetet.

A takarékos szemetelést, a szelektív gyűjtést, az újrahasznosítást, a kulturált szemétlerakókat, az illegális telepek elleni küzdelmet pedig elfelejthetjük. Örüljünk, ha valaki elviszi, amit kiteszünk a ház elé.