Összevesztek a kutyások az önkormányzattal a XIII. kerületben. Megszólalt sok okos ember, köztük volt legfelsőbb bírósági bíró, idéztek világhírű etológust, és a hivatal hangnemét sem lehet kifogásolni. Mégis két külön világ beszél. 

A mérgesedő ügyre politikai árnyékként vetül, hogy a kutyások a „fehér holló” szocialista vezetésű testülettől mindent vártak volna, csak azt nem, hogy szolgaian követi a kormány jogi huncutságait. A kérdés: lehet-e közterületen póráz nélkül kutyát sétáltatni. A tét: több mint tízezer kutyás közérzete, és a többieké. Előbbiek most öttől ötvenezer forintig terjedő, de akár 150 ezer forintra is megemelhető helyszíni bírságot fizetnek, ha a futtatón kívül nem tartják pórázon a kutyájukat.

Próbáljuk megérteni, mi folyik itt! A kerület kötelezővé tette a póráz használatát, ám közben az Alkotmánybíróság – a hajléktalanokat védve a megalázó önkormányzati rendeletektől – úgy döntött, hogy a helyi hivatalosságok nem mondhatják ki egy magatartásról, hogy az szabálysértés, ha nincs magasabb szintű jogszabály – kormányrendelet, törvény –, amelyre hivatkozhatnak, amely például felhatalmazná az önkormányzatot arra, hogy egy adott kérdést rendelettel szabályozzon. Tehát: a pórázt sem teheti kötelezővé, mert a szabálysértési törvény – mint magasabb szintű jogszabály – szerint nem büntethető, ha valaki ebet szabadon sétáltat, mindössze nem engedheti felügyelet nélkül szabadon kóborolni.

Már majdnem kitört a béke, ámde a központi hatalom visszavágott: a tőle megszokott furfanggal, ha már átugrani nem tudta, hát megkerülte az alkotmánybírósági döntést, s egy kormányrendelettel mégiscsak felhatalmazta az önkormányzatokat, hogy megszabhassák, mi a helyes életforma. Ezek után a kerület vezetése állítja: a szigorú helyi rendelet összhangban van a hatályos kormányrendelettel, s azt a lakosság magát vagy gyermekét fenyegetve érző túlnyomó többsége is megelégedéssel fogadta. A kutyások válasza: népszerűség-hajhászás az egész, mert az állat ürülékét ott hagyó gazdát nehéz rajtakapni, viszont látványosan le lehet csapni a póráz nélkül sétáltató kutyásra, és jól meg lehet büntetni. A kötelező póráz pedig nemcsak jogellenes – a szabálysértési törvény felülírása –, de semmi értelme, mert a kutya támadni pórázról is tud, sőt éppen a póráz az, ami a legtöbbükből agressziót vált ki. Az ebeknek amúgy szabad mozgásra is szükségük van, amihez a kutyafuttató édeskevés. A vitában egy hozzászóló már-már bölcseleti magasságokba emelte a kérdést: „nincs a társadalmat jobban romboló szervezési módszer, mint a teljesen szokásos, bevett és ártalmatlan viselkedés tiltása”.

Nem értünk egyet vele. Igenis: ezt nem lehet a gazdákra bízni! Központi pórázt minden kutyára, mindig, mindenütt! Szokjanak le a szabad mozgásról, arról, hogy belső meggyőződésük, neveltetésük, intelligenciájuk nyomán éljenek saját és emberi közösségükben. Lássák be: jobb a hatalom biztos pórázán élni, mint a szabadság bizonytalanságában lesni, hogy honnan jön egy kutyaütő.

A kutya pórázon, a gazda ül – ez lenne az ideális?